Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.3 Az öntözés szerepe a korszerű mezőgazdasági üzemben
ben). Ilyen esetben különös gonddal mérlegelendő az öntözőtelep létesítése, annak műszaki megoldása, az öntözés üzeme (pl. gyakrabban kisebb adaggal történő öntözés), valamint a beruházás gazdaságossága. A tényezők megfelelő összehangolásával nem kizárt az öntözés realitása, gazdaságosága még ilyen szélsőséges esetben sem, mert a terméstöbblet mértéke és a termésbiztonság hosszú távon igen jelentős többletet eredményezhet. Nyilvánvaló, hogy az abszolút terméshozam kisebb lesz, mint a jó vízgazdálkodású, mély rétegű talajokon, de az öntözés többlethozama — még ha alacsonyabb alapra is rakódik — lehet nagyon is jelentős s így gazdaságos. Kedvezőtlenebb talaj adottságok között a termelési színvonal növelésének tehát alapfeltétele lehet az öntözés bevezetése. Gondos és alapos gazdaságossági számítás alapján kell tehát minden esetben eldönteni a beruházás megindítását. A korszerű, nagyüzemi felületi öntözés igényli a tereprendezést, megfelelő műterep kialakítását abból a célból, hogy a táblában a víz elosztását egyenletesen és minimális munkaerő-felhasználással oldhassa meg. A tereprendezés viszont a mikrodomborzatok lenyesését és a fölös földnek a „völgyekbe” történő elhelyezését jelenti. A nyesési helyeken tehát eltűnik részben vagy egészben a talaj felső, művelt rétege és felszínre kerül a B szint, a talaj eddig műveletlen alsóbb rétege. Mindezzel tehát megbontjuk a talaj egységes voltát, mesterségesen hozunk létre táblán belüli talajminőségbeli különbségeket. Ha a talaj szelvény viszonylag egységes, a talajunk mély rétegű, úgy fokozott szervesanyag-utánpótlással, a biológiai élet fokozásával (talajoltás, istállótrágyázás) és általában agrotechnikai eszközökkel néhány éven belül újra homogenizálni tudjuk a tábla talaját. Súlyosabb a helyzet, ha a talaj profil heterogén, az altalaj nem kívánatos tulajdonságú. Ilyen esetben vagy talajjavítással kötjük egybe a tereprendezést, vagy pedig a feltalajt félrerakva végezzük a tereprendezést és a végén visszaállítjuk az A szint egységét. A tereprendezés logikus műszaki szükségesség. Ugyanakkor azonban a talaj termőképességének fenntartása érdekében ezt a munkát a talaj adottságok és talajtani előírások figyelembevételével kell végrehajtani. Ez jelenthet nemcsak nehézséget és költségtöbbletet, de szélsőséges esetben a tereprendezés teljes letiltását is, vagy csak az általános talajjavítással való összekapcsolását. 1.3 AZ ÖNTÖZÉS SZEREPE A KORSZERŰ MEZÖGAZDASÄGI ÜZEMBEN Az öntözés nem öncélú tevékenység, csak akkor lehet létjogosultsága, ha a mezőgazdasági termelés fokozását gazdaságosan támasztja alá. Nem elegendő az öntözés termelésfejlesztő hatásának érdeke népgazdasági szinten, áz öntözés jövedelmezőségének az üzemben is jelentkeznie kell, mert a termelőüzem érdeke nélkül nincs egészséges fejlődés. Minden egyes öntözési módszerhez egy meghatározott beruházási és üzemeltetési költség tartozik adott öntözőtelep esetében. Ugyanezen költségtényezők hatására reálisan várható bizonyos termésnövekedés. Mindezek tükrében megvizsgálandó, hogy — a kiválasztott öntözőmódszer kielégíti-e az üzem igényeit ma és távlatilag egyaránt, 80
