Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.2 Az öntözés éghajlati és talajtani vonatkozásai

Például:

W 1---- =------------- 4- 0,15 = 1,15 m = 1150 mm,

1 8

5---4

0

azaz e példában az 1 m-es talajszelvény meghatározott mértékű sókimosásához 1150 mm-es öblítővízre van szükség.

A 20. ábra a sókimosás mértékét tünteti fel az öblítővíz mennyisége függvényében.

A különböző növények sziktűrése nem egyforma.

A következő ábrából meghatározható a szikkimosáshoz felhasználandó vízoszlop magassága, ha ismerjük a szikmosás előtti sótartalmat és meghatároztuk, hogy a szikes talajon milyen érzékenységű növényt kívánunk majd termelni a szikmosás után.

Adott esetben tehát az előzőekben elmondottak alapján könnyen meghatározható a kívánt mértékű szikkimosáshoz felhasználandó víz meny- nyisége (21. ábra).

1.29 A talaj és az öntözés gyakorlati összefüggései

Az előzőekben tárgyalt és zömében elvi jelentőségű fogalmaknak azonban van nagyon is gyakorlati vetülete az öntöző gazdálkodás számára.

1.29.1 A talaj vízlcapacitása

Valamely adott talaj vízkapacitása elsősorban a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak a függvénye, de függ a talajszelvény mélységétől és összetételétől is.

Helytelen lenne a gyökérzóna mélységig az adott talaj teljes vízkapacitását azaz a szántóföldi VK — mínusz holtvízértéket — venni figyelembe, ment a növény által könnyen felvehető vízkészletet (VK/,-/) e vízkapacitásnak legfeljebb kétharmad része.

75

21. ábra. A sókimosódás mértéke