Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.2 Az öntözés éghajlati és talajtani vonatkozásai
A talajban levő vízre különböző erők hatnak, melyek mértéke változó és amelyeknek ismerete szükséges a talajban levő vízmozgások irányítására. a) Higroszkopikusan kötött víz Az adszorpciós erő hatására a talajszemcse felületéhez kötött vízfilm. E vizet a növény hasznosítani nem tudja, mert nagyobb erővel kötődik a talajszemcséhez, mint amekkora erőt a növények gyökerei a vízfelvétel érdekében kifejteni tudnak. A víz helyzete a talajban b) Kapillárisán kötött víz Amint a talajban levő víz aránya növekszik, a talajszemcsét szorosan körülvevő vízre ható adszorpciós erő a vízréteg vastagságának megfelelően hirtelen csökken, s így a szemcséket körülölelő vastagabb vízrétegre már zömében a kapilláris erő hat. A kapilláris erők nagyságát a talaj- pórus átmérője és a talajrétegnek a szabad vízfelszíntől (talajvíztől) való távolsága határozza meg. Minél szűkebb a talaj pórus és minél távolabb van a talajvízszinttől — tehát adott talajvízszint mellett minél közelebb van a talaj felszínéhez — annál nagyobb a kapilláris vizet a talajban fogva tartó kapilláris erő, azaz annál nagyobb erővel lehet csak a vizet a talajrétegből eltávolítani. A kapilláris erő nagyságát a vele egyensúlyt tartó vízoszlop cm-ben kifejezett magasságával fejezhetjük ki. így nagyon nagy számot kapnánk, hiszen az egy atmoszférával egyenértékű vízoszlop magassága kereken 1000 cm, és a talajban uralkodó kapilláris erők nagysága a holtvíz-tarta- lomig kiszáradt talajban elérheti a 25 att-t. Schofield javaslatára a vízoszlop cm-értékeit e szám 10 alapú logaritmusának kitevőjével fejezzük ki, amely számot pF-értéknek nevezünk. Mivel az egy att = 1000 cm-rel, vagyis 103-nal, az 1 att nagyságú erő = 3 pF-fel. A pF értéke változó a talajtól függően: agyagos talajban, ahol az elemi talaj részecskék átmérője igen kicsi, a kapilláris erő nagyobb, mint a homokos talajban. Ugyancsak változik a pF-érték a talajrészecskéknek a talajszelvényben való elhelyezkedése szerint: minél közelebb van ez a talaj felszínéhez, annál nagyobb a kapilláris erő. A pF értékét tenziométerrel mérhetjük, a 12. ábra szerint. a talajszemcse felületéhez adszorpciós erővel kötött viz fi lm 11. ábra. A higroszkóposan kötött víz 58
