Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.2 Az öntözés éghajlati és talajtani vonatkozásai
13. táblázat A levegő párologtatóképességének átlagos havi összegei, mm; 1931—1960 Állomás III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. Baja 43 85 124 136 164 159 117 60 Békéscsaba 39 77 122 137 165 156 112 56 Debrecen 38 79 123 136 159 149 107 60 Iregszemcse 42 80 108 132 153 150 105 55 Karcag 39 74 113 127 168 162 112 55 Kecskemét 40 76 120 144 168 158 109 59 Kompolt 43 82 127 139 176 175 127 64 Miskolc 38 74 117 129 151 139 97 48 Mosonmagyaróvár 38 71 110 125 146 134 98 53 Pécs 43 73 117 135 159 140 113 65 Szarvas 41 76 123 144 173 161 122 69 Szolnok 40 77 115 135 170 158 116 61 Vác 41 85 117 140 168 155 108 55 1.22 Az időjárás és az öntözés összefüggései A feltételes öntözés klímazónája Vitathatatlan tény, hogy az öntözés szükségességét elsősorban (bár nem kizárólagosan) az időjárás határozza meg. Hazai klímaadottságaink lehetővé teszik az ország egész területén az öntözés nélküli gazdaságos mezőgazdasági termelést, kivéve néhány különösen vízigényes kultúrát, mint pl. a rizs vagy egyes zöldségnövények termelése. Ugyanezen tény más szóval kifejezve azt is jelenti, hogy hazánk az ún. feltételes öntözések klímazónájába tartozik. Ugyanebből viszont az is következik, hogy sokkal bonyolultabb — egyrészt a vízigény tényleges számítása, — másrészt az öntözés gazdaságosságának vizsgálata. Ugyanis van csapadék, amelyet valamilyen gyakoriságú mértékben és valamilyen mennyiségben csak kiegészíteni kell, illetve van öntözet- len termelés — mint alap —, melyre rakódik az öntözés költsége és annak többlethozama. Ez a tény az öntözésnek és mértékének, valamint gazdaságosságának pontos megállapítását nagymértékben megnehezíti és szenvedélyes módszerbeli viták forrásául szolgál. Mindez hazánknak a feltételes öntözés klímazónájába való tartozásának a folyománya. 50
