Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.2 Az öntözés éghajlati és talajtani vonatkozásai
1.2 AZ ÖNTÖZÉS ÉGHAJLATI ÉS TALAJTANI VONATKOZÁSAI 1.21 Általános éghajlati fogalmak Nem célunk a meteorológiai ismeretek tárgyalása, csupán a klíma és az öntözés néhány kapcsolatára kívánunk rámutatni. A növények általános életfeltételei közül a víz, a hőmérséklet és a sugárzás meteorológiai tényezők. így e tényezők nemcsak a növények életfeltételeit szabják meg, hanem fejlődésükre, termésük mennyiségére és minőségére is hatással vannak. Besugárzás A besugárzás és az abból nyert energia a növényi élet szempontjából alapvető fontosságú. A besugárzás és a napsütéses órák száma között szoros összefüggés áll fenn. A besugárzás minimuma decemberben, míg maximuma júliusban van az északi féltekén. A júliusban kapott sugárzásmennyisé'g több mint a kétszerese a decemberi értéknek. A vegetációs periódus elején és végén a talajra érkező energiamennyiség csak mintegy 2/3-a a júliusi maximális értéknek. Általában azt mondhatjuk, hogy az egész évi besugárzásmennyiségnek kb. 4/5-e a vegetációs periódusban érkezik a talaj, illetve a növény felületére. A legtöbb napsütést nálunk az Alföld kapja, tehát az a terület, ahol a legnagyobb öntözőrendszereink találhatók. Míg bizonyos növények (pl. rizs), illetve bizonyos növényfajok hosz- szú tenyészidejű fajtái (pl. kukorica, szója stb.) csak az ország legnapsü- tésesebb tájain termelhetők, addig a legtöbb növényünk, illetve egyes növények rövidebb tenyészidejű fajtái az ország egész területén termelhetők, legalábbis a besugárzás hatásai alapján. Általában tehát nem a besugárzás (vagy másképpen kifejezve a napsütéses órák száma) az a termelési tényező, amely fékezné az öntözéses termelés eredményességi feltételeit, vagy legalábbis nem a fő öntözözési tájakon. Ugyanakkor az is kedvező tény, hogy a napsütéses órák száma az egyes tájegységeken bélül viszonylag nem túl nagy évjárati szóródásnak van kitéve. Például az 1500 órás átlagos napsütés 80%-os valószínűségének mintegy 1450 óra felel meg. Hőmérséklet A növényeknek a hőmérséklet iránt kifejezett igényük van. A hőmérséklet változása az év folyamán követi a besugárzás menetét azzal az eltéréssel, hogy a minimumok egy-két hónappal később következnek be, mint a besugárzás minimumai (január—február). A hőmérséklet maximuma a besugárzáshoz hasonlóan szintén júliusban van. Az évi vagy havi középhőmérséklet átlagtól való eltérésének valószínűsége nem túl jelentős. Ezért ez nem képezi akadályát az öntözéses termelésnek. Figyelembe kell azonban ezt venni a kései betakarításé növények (rizs, kukorica, szója stb.) fajtáinak kiválasztásában: hőigényes, azaz hosszú tenyészidejű fajták betakarítása hűvösebb időjárás esetén nehézséget okozhat. 48
