Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.1 A növények vízigénye
Ezek után a számítás menete a következő: 1. Kikeressük Antal első táblázatából a 23,5 °C-hoz tartozó E értékét, ami 21,7. 2. Kiszámítjuk a (E— e) értékét: 21,7 — 11,4 = 10,3. 3. A hőmérséklet és a telítési hiány ismeretében most kiszámítjuk az ETP értékét: Antal II. táblázata szerint a (E — e) = 10,3 esetén a 0,9(E — e)°i7 = 4,60, Antal II. táblázata szerint 23,5 fok esetén a (1 + t)V = 1,48; e két számjegy szorzata adja az ETP értékét, vagyis ETP = 4,60 1,48 = 6,8 mm/nap. A potenciális evapotranszspiráció ismeretében most felírjuk a vízháztartási táblázatot, amit azután minden napra vezetünk: Dátum VK —HV TV — HV TV —HV VK —HV VIII. 10. 170 120,0 0,70 VIII. 11. 170 134,7 w + b w + b Dátum b---------w E T =----— -ta-ETP Cs 1 + b 1 + b VIII. 10. 0,86 0,59 4,0 mm 18,7 mm VIII. 11. Az augusztus 11-i adatokból tehát kiszámítottuk a következő nap induló vízkészletét, amiből a holtvíz-tartalmat levonva kaptuk a 134,7 mm-t. A 11-i ET kiszámításánál már ezzel az értékkel számolunk. Ehhez a vízkészlethez a további napokon mindig hozzáadjuk a lehullott csapadékot vagy az öntözött mennyiséget, majd levonjuk az aznapra kiszámított ETP értékét, s a kapott vízkészletet ismét beírjuk a következő napra. A számítást ezután ismét újra kezdjük. 1.18.3 A meteorológiai elemek gyakorisági sora Általában szívesen használjuk a sokévi átlagot, mondván, hogy ez biztos és jól kiegyensúlyozott érték. Ez bár igaz, de éppen a legérdekesebb adatokat kendőzi el, és a mezőgazdasági termelés részére éppen a kedvezőtlen megoszlású évek a leginkább fontosak. A csapadék sokévi átlagával való számítás alapjaiban hamisítja meg a képet, az öntözővízigény számítását, és ezen keresztül az egész öntözés gazdaságosságát is. Mivel a hazai adottságaink között 11 évből mintegy 2 évben nem kell öntözni (vagy csak egészen minimális mértékben), 2—3 évben viszont — erős aszály lévén — az öntözéssel szemben támasztott igény magas, a közbülső években pedig az öntözésigényesség mértéke e két határérték között helyezkedik el, ismernünk kell a csapadék és egyéb klímatényezők gyakorisági értékeit, és ezekből a szükséges következtetéseket le is kell vonni. 39
