Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
2. Az öntözés műszaki alapismeretei - 2.2 Öntözővíznormák, vízdíjak
A szállítómagasság Megkülönböztethető teljes (manometrikus) és statikus (geodéziai) szállítómagasság. Teljes szállítómagasság (Hman) az alsó és felső vízszint közötti magasságkülönbségből és a veszteségből (szivattyú, csővezeték, szerelvény, szórófej, műtárgy) áll. Hman — H-stat + he -j- H -)- hs, ahol Hstat geodéziai szállítómagasság; hc a szivattyúban, szívó-nyomó csőben, szerelvényekben, műtárgyban előálló szállítómagasság vesztesége; H esőztető berendezésnél a szórófej üzemi nyomása: hs a csővezetékben előálló súrlódási veszteség. Statikus szállítómagasság (Hstat) nyílt vízszállításnál az alsó és felső vízszint magasságkülönbsége. Szivattyús rendszernél a kezdő- és végpont között mért munkaképesség-növekedés. Hstat — hsz hny, ahol hsz a szívott vízszint és a szivattyú járókerekének (lapát) tengelye közötti magasságkülönbség; hny a járókerék és a felső vízszint — vagy a legmagasabbra helyezett szórófej fúvókája — közötti magasságkülönbség. 2.2 ÖNXÖZÖVIZNORMÄK, VÍZDlJAK 2.21 Az öntözővíz mennyiségi normái Az öntözés műszaki és agrotechnikai eszközeinek alkalmazásakor a termelés intenzitásának növekedésével kialakulnak pozitív vagy negatív irányú hatások. Ezek mind az embert, mind a környezetet érinthetik. Pozitív hatás, hogy kiegyenlítetté válik a termelés. Megváltozik a száraz jellegű környezeti táj. Negatív a hatás, ha a berendezések nem működnek hatékonyan. Nem mutatkozik eredmény. Elhagyott öntözőtele- pek, elvizenyősödés, talaj romlás, szikesedés következik be, a — gyakran nagy költséggel megteremtett — vízkészletek kellőképpen nem hasznosulnak. Az öntözővízzel ezért úgy kell gazdálkodni, hogy negtívumok ne alakuljanak ki. A szabályozás a felhasználható víz mennyiségének a megkötésével, víznormával történik. A víznorma a növények mértékadó öntözővízigényét határozza meg, az öntözőtelepek és öntözőrendszerek méretezésének és a vízkészlet-gazdálkodásnak az alapja. Az öntözés végrehajtása során tényegesen kiadásra kerülő öntözővíz-mennyiségek (adagok) viszont rendszerint eltérnek a normától, mivel a „pillanatnyi” szükséglettől függenek, amit a talaj nedvességtartalma, az időjárás alakulása, a növény fajtája és fejlődése stb. szab meg. 2.21.1 A növény öntözővízigénye A tenyészidő egyes szakaszaiban a növény nem azonos vízmennyiséget fogyaszt. Amikor a csapadék kielégíti a fejlődési periódusokban a vízigényt, öntözés nélkül is magas a termésátlag. Enélkül a növények csak vegetálnak, esetleg elpusztulnak. Viszonyaink között legtöbbször nem 165
