Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.8. Az üzemfejlesztési tervek tartalma
Nagyon valószínű, hogy az ilyen számítások általában azt eredményezik, hogy mély rétegű, jó vízgazdálkodású talajon, csapadékosabb klímazónában a cseresznye öntözése nem, vagy csak kisebb mértékben gazdaságos, mert csak kifejezetten aszályos években lenne az öntözésnek jelentősége. Ugyanakkor azonban az intenzív, törpe alanyú almás öntözésére majd minden évben szükség van és ez gazdaságosságát eleve magas szintre emeli. A fentiekben vázolt számítás elvégzéséhez szükséges módszereket (vízigényszámítás, a talaj vízgazdálkodása, klimafeltételek és gyakoriságuk, gazdaságossági számítás stb.) könyvünk egyes fejezeteiben külön- külön ismertetve találhatja meg az olvasó. 1.8 AZ ÜZEMFEJLESZTÉSI TERVEK TARTALMA Ha valamely gazdaság jelentősebb kiterjedésű öntözőtelepet kíván létrehozni, úgy nagyon is indokolt, hogy gondosan készített, átfogó és jövőbe mutató elemzéssel mérje fel, hogy az adott növények és termelési rend alapján indokolt-e az öntözés bevezetése — és ha igen, mikor —, valamint mi lesz annak az üzem egészére és jövedelmezőségére gyakorolt hatása. Ugyanis mezőgazdasági szempontból „Az öntözés a többtermelés és a termésbiztonság érdekében alkalmazott agrotechnikai eljárás. Mint ilyen, kölcsönhatásokban érvényesül. Jellegénél fogva üzemen belüli agronómiái feladat.” (Géczy Károly: Öntözéses Gazdálkodás. Á. G. Továbbképző Intézet, 1963.) Fenti cél érdekében alkalmazandó vizsgálat végerhajtásánál számos szempontot kell figyelembe vennünk. Ezek legfontosabbjai a következők. Szükséges-e az öntözés? Ezt sokféle megközelítésben lehet vizsgálni. Alapvető szempont hazánk földrajzi helyzetéből adódó éghajlata és talajadottságai, melynek eredményeképpen az ún. „feltételes” öntözési zónába tartozunk, ahol általában lehet öntözetlenül is eredményesen gazdálkodni. A sok év átlagában elég nagy gyakorisággal jelentkező aszályos évek azonban az öntözés szükségességét támasztják alá. Kevésbé aszályos években a jó agrotechnika képes a termésátlag ingadozásait jól kiegyenlíteni. Ilyen esetekben a szárazgazdálkodásban levő még kiaknázatlan anyagi és technikai bázis megvalósítása lép előtérbe. Ezzel szemben erősen csapadékos években a vízelvezetés meggyorsításának a problémái kerülnek előtérbe, kiegészítve azokkal az agrotechnikai eljárásokkal, melyek alkalmasak a belvizek keletkezésének és kárainak a csökkentésére. A kérdést hidrológiai szempontból vizsgálva úgy találjuk, hogy rendelkezünk öntözésre felhasználható vízkészlettel, tehát indokolt e vízkészlet mezőgazdasági hasznosítását mielőbb megvalósítani. A mezőgazdasági termelőüzem az öntözés szükségességét az öntözéses termelés technikai feltételein keresztül vizsgálja és értékeli. A víz- használat szükségességét csak az agrotechnika és az öntözés összhangján keresztül tudja értékelni. Az üzemszervezők az üzemi feltételek vizsgálatain keresztül alkotják meg véleményüket az öntözés szükségességéről, mint pl. gépellátottság, munkaerőhelyzet, fejlesztési alapok kérdése stb. Az iparszerű termelési rendszerek rendszergazdái a komplex agrotechnika tükrében vizsgálják e kérdést: elérték-e már az öntözetlenül 142
