Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.7. Szőlők és gyümölcsösök öntözése
A cseresznye öntözése Szárazságra hajló éghajlatunk alatt olykor a cseresznyefák öntözésére is szükség lehet. Általában a téli nedvesség biztosítja a cseresznyefa fejlődéséhez szükséges vízmennyiséget. Száraz tavasz esetén azonban a gyümölcs apró és fejletlen marad. A trágyák elegendő csapadék hiányában nem tudnak érvényesülni, és ilyenkor szükséges a hiányzó talajnedvesség pótlása. Ez esetben a gyümölcsök meghíznak, egyidejűleg a termés mennyisége is nő, sőt a minősége is javul. A termőrügyek kialakulásakor adott öntözés a cseresznye termésbiztonságát is fokozhatja. A szilva öntözése A gyakorlatban a szilvát a legközönségesebb, a legextenzívebben kezelt gyümölcsök közé szoktuk sorolni. Intenzív fajtái és változatai, intenzív termelési módszerekkel párosítva, azonban már értékes gyümölccsé léptetik elő. Ez nemcsak a hazai piacra vonatkozik, hanem az exportra szánt tételeknél a külföldi piacra is. A nagy tömeget, benne magas cukortartalmat, illetve szárazanyagot termő szilva számottevően vízigényes. Ugyanakkor pedig a gyümölcs kifejlődésének nyári, nyár végi hónapjaiban a természetes csapadék általában kevés. Tehát éppen akkor, amikor arra leginkább lenne szükség. Ezért az intenzíven termelt szilvás öntözése szükséges. Ugyanakkor azonban ez gazdaságos is, mert egyrészt jelentékenyen növekszik a termés, másrészt pedig lényegesen javul a minőség, mely e gyümölcsnél is elsősorban méretnövekedésben mérhető le. A szilva öntözését az almánál ismertetett elvek szerint célszerű végrehajtani. A különböző gyümölcsfák öntözési igénye — mint láttuk — nem egyforma. Más és más időpontban jelentkezik a fő vízigényes periódusuk és ez különbözőképpen esik össze a természetes csapadékkal. Éppen ezért a gyümölcsösök öntözésének elhatározását gondos számításnak kell megelőznie, ahol külön-külön számolni és értékelni kell, hogy — mikor jelentkezik a fa fő vízfogyasztási időszaka a gyümölcs kifejlődése érdekében, és milyen gyakorisággal biztosítja a természetes csapadék az ehhez szükséges talajnedvességet, illetve milyen gyakorisággal, mekkora vízpótlásra van szükség; — mit jelent az öntözés a minőségjavulás vonatkozásában (egységárnövekedés) ; — mit jelent az öntözés a termésbiztonság, az évenkénti közel azonos termés előállításában, elsősorban a termőrügy kialakulásakor adott öntözés hatására, mi ennek közvetlen terméstöbbletben jelentkező hatása és közvetett kereskedelmi, piaci (export-) következménye; — mit jelent az öntözés az ültetvény telepítésétől a termőfordulásig az ültetvényberuházás eredményességében (a jobb megeredés és gyorsabb termőrefordulás következtében). Az öntözés hatására jelentkező termés többlet és fenti szempontok érvényesítése az előzetes gazdaságossági számításban tudja csak eldönteni, hogy adott kiima és talajtani adottságok mellett, az adott gyümölcsös öntözése gazdaságos lesz-e, és ha igen, milyen beruházási és öntözési költséget bír el. 141
