Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.5 Szántóföldi öntözés

Hazánkban e rendszer kialakításának agronómiái előfeltételét a vegy­szeres gyomirtás teremtette meg, ahol a régi magas víztartást jelentő igényt a vízigyomok mesterséges kikelesztése és utána vegyszerrel történő elpusztítása váltotta fel. E rendszer elterjedését eddig a speciálisan erre a célra kialakított építő és karbantartó gépek hiánya akadályozta (e gépek alkalmazásával a rizsgát kis keresztmetszettel, időszakosan létesíthető, vetés után készül és közvetlenül az aratás előtt — ugyancsak géppel — elbontásra kerül). Érdemes lenne nálunk is elterjeszteni, mert építése olcsóbb, csak mini­mális tereprendezést igényel, így alig bolygatja meg a termőtalajt és ma­radéktalanul ki tudja elégíteni a termelés minden igényét. Vegyszeres gyomirtás Az agrotechnika egyik legsúlyosabb kérdését a vegyszeres gyomirtás oldotta meg. Az Állami Gazdaságok Főigazgatóságán 1962-ben Sajó Endre hozatott be először 5 liter Stam F—34 jelű vegyszert, mely a kakasláb- füvet abszolút szelektivitással elpusztította. Hatóanyaga a DCPA. 1963- ban már 6 állami gazdaságban került kipróbálásra, egyenként mintegy 60 ha-on. Ennek teljes sikere után a vegyszeres gyomirtás ugrásszerűen terjedt el és vált általánosan alkalmazottá. A repülőgépes növényvédelem kiszélesedése pedig megteremtette e vegyszeres technika végrehajtásának a bázisát. A vegyszeres gyomirtás bevezetése az új nagyüzemi agrotechnikában forradalmasítani tudta a rizstermelést. Ugyanis kézi munkaerő már nem vállalkozott a vízben való, nehéz körülmények között végrehajtandó gyomlálásra, más agrotechnikai eszköz pedig nem nyújtott hatásos védel­met az elszaporodó vízi gyomok ellen. Nem volt kellőképpen hatásos a magas víztartással való kelesztés sem (mely a költséges vízszintesre való tereprendezést igényelte), de ugyanígy nem nyújtott kellő védelmet a ve­tésforgós termelés bevezetése sem, mely pedig a rizstelep műszaki kihasz­náltságát csökkentette. Így vált a vegyszerezés a nagyüzemi rizstermelési technikai sarokkövévé. Ma már a hazai ipar gyártja a DCPA (diklór-propion-anilid) ható­anyagot tartalmazó Synprant, mely a kakaslábfű szelektív gyomirtója, valamint a Synpran 111-et, mely DCPA+ fenoxiszármazékot tartalmazó kombináció, és amellyel a kakaslábfű mellett a zsióka és egyéb vízigyo­mok is sikeresen pusztíthatok. Ennek hatóanyaga 30% DCPA és 8% 2,4,5 T-észter (triklór (triklór-fenoxiecetsav-izo-anil észter). Növényápolás—növényvédelem Az első tényező, ami a telep- és a vegyszerezési igény következtében megváltozott: a földbevetés. A földbevetés kezdetben nem tűr elárasztást, így azt csak a szükség­nek megfelelően átfutó árasztással, öntözéssel kelesztjük. Ez a technika elősegíti a vízigyomok egyenletes kelését, amelyekkel azután a vegysze­rezés végez. Így az első árasztás ideje a kakaslábfű elleni vegyszerezés — május vége— június legeleje — utáni időre tolódik ki. A nagy kiterjedésű, monokultúra jellegű termeléssel fokozódott az állati kártevők elszaporodása és veszélyessége is. Így a növényvédelem a termelésnek szerves részévé vált. Végrehajtásának eszköze a repülőgé­pes vegyszerkiszórás. Mindezek eredőjeként változott a vízgazdálkodással szemben támasz­tott igény is. Az első árasztás fogalma és vízigénye a régi értelemben meg­7» 99

Next

/
Thumbnails
Contents