Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek

A vizszétosztási Uzemrendeket - részletesebben - az alábbi pontok tartalmazzák:

1.133.1. Szabad vizszétosztási Uzemrend

A szabad vizszétosztás esetében a szállitott vizmennyiséget nem mérés utján (mennyiségi alapon) szolgáltatják ki a vizfelhasználőnak, hanem azt a fogyasztó bármikor kötöttség nélkül szabadon veheti ki a főmüvekből.

A vizdij kivetése ilyenkor az öntözött terület kiterjedése szerint történik úgy, hogy az öntözött terület nagyságát (kh) a területegységre előre kiszabott fajlagos vizdijjal (Ft/kh) megszorozzák. Az öntözővíz felhasználásának ez a legegyszerűbb, de egyben legkevésbé ellenőrizhető módja, melyet csak akkor és ott lehet alkalmazni, ahol az öntözőnsndszerben vizbőség van. A viz szétosztásnak ez a módja sok visszaélésre és üzemzavarra nyújt lehetőséget. Ezt a hazai tapasztalatok is alátámasztják. Ugyanis a szabad vizszétosztási mód semmiféle takarékosságra sem ösztönzi a termelőket, ezért e módszer nagymérvű vizpocsékolással jár. Uj rendszerekben - amig a betelepülés kismérvű és a műtárgyak hitelesítése nem tör - tént még meg - gyakorlatilag (átmeneti jelleggel) csak ez az üzemrend valósítható meg.

1.133.2. Szakaszos vizszétosztási üzemrend

A szakaszos vizszétosztási üzem rendjét úgy alakítjuk ki, hogy egyide jüleg a csatornahálózatnak csak egyrésze működik, mert ezáltal egyes esetekben csökken a vizveszteség és kevesebb csatornát kell működtetni. Előnyös ez a rend azokban az öntözőegységekben, ahol a vízhasználóknak egy bizonyos időre eső nagyobb vizsugárigényét a csatornák a normális üzemvizszinten nem tudják kielégíteni (például a kisebb halastavak vagy a rizstelepek feltöltésekor). Ilyenkor a csatornák zsilipéivel szakaszokra - un. bögékre - osztják a rendszert, és (az igényektől függően 12-24-48-56 órán át) a fővizkivétel által szállitott vizmennyiséget vagy annak nagyobbik részét az első, majd a második, végül a harmadik bögében osztjuk szét.

Ez ilyenkor azzal jár, hogy csak az éppen üzemeltetett bögében kell maximális üzem viz szintre a csatornák vízállását felemelni. Ha valamelyik bögében nem tudjuk kiosztani a rendelkezésre álló összes vízhozamot, akkor a különbözetet az alsóbb szakaszokra oszjuk ki, ahol normális üzemvizszint tartása mellett folytonos-, vagy szakaszos szétosztással elégítjük ki ez idő alatt a vízhasználókat.

A szakaszrendek időtartamát annak megfelelően kell meghatározni, hogy milyen mértékben települt be a szakasz öntözőteleppel, illetve milyen azok vizmennyiségigénye. Ennél hosszabb időre lehetőleg ne adjunk egy-egy szakaszra tovább vizet (egyrészt a csatornák biztonsága érdekében,- 87 -