Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek
\ másrészt azért, mert a szakaszidő elhúzódása esetén a többi szakaszok vízhasználói elvesztik a türelmüket), A szakaszrend idejének meghatározásánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy az utolsó szakaszról az első szakaszra való visszatéréshez feltöltési időre van szükség. Akkor járunk el helyesen, ha az utolsó szakasz időtartamának vége előtt 1-2 órával már megkezdjük az első szakasz fokozatos feltöltését. Vigyázni kell arra, hogy a szakaszidő befejeztével a vizhasználók tovább ne vételezzenek, mert ez már a bögék tartalékviz - mennyiségének a felemésztésével járna. Ha pedig emiatt az üzemvizszint leszáll, az uj szakaszidő bekövetkezésekor nem indulhat meg azonnal a vízszolgáltatás, mert a szükséges vizszintet előbb vissza kell állitani. Különösen a szivattyús vizhasználók tudják ezt a helyzeti előnyt kihasznál ni, mert a csatorna vizszintje a szivattyú teljesitményét alig befolyásolja. Az öntözőrendszerekben és öntözőfürtökben az öntözővíz szétosztását célszerűen a gazdaságok vízigénye és a vizszétosztási üzemrend alapján lehet elvégezni. A szivárgási veszteségek csökkentése szempontjából előnyös, ha a csatornahálózat minél nagyobb részét szakaszosan üzemeltetjük. Ezzel szemben a nagyüzemi öntözőgazdaságok számára az előnyös, az öntözővizet folyamatosan kapják (mert öntözőbrigádjaikat csak igy tudják folyamatosan foglalkoztatni). Ehhez viszont az szükséges, hogy a fő-, és mellékcsatornák, valamint a nagyüzemi öntözőtelepek fő elosztócsatornái folyamatos vízellátásban részesüljenek és csak'a kis telepeknél, valamint a nagyüzemi öntözőtelepek mellék-elosztóésatornáinál, öntözőcsatornáinál és időleges csatornáinál engedhető meg az időszakos üzemeltetés. A két - egymással ellentétes - érdek összeegyeztetésére az öntözőrendszerekben a viz szétosztását legtöbbször kombinált módszerrel végezzük el. Uj öntözőrendszerek tervezésénél, valamint a régiek korszerüsitésénél arra kell törekedni, hogy a rendszer fő-, és mellékcsatornái, valamint a nagyüzemi telepek főelosztócsatornái folyamatosan, a mellékelosztócsatornák és az öntözőésatornák pedig időszakosan (periodikusan) működjenek. Régi, túlterhelt öntözőrendszereknél azonban a vízveszteségek csökkentése (és ezáltal a magasabb hatásfok elérése) érdekében megengedhető, hogy a mellékcsatornák egyrészét is időszakosan üzemeltessük, ilyenkor az öntözőbrigádokat egy-egy öntözőtelepen belül nem lehet folyamatosan foglalkoztatni, ezért- vagy társulat utján oldjuk meg az öntözés végrehajtását, ilyenkor az öntözőbrigádokat a társulat alkalmazza és az. egyes öntözőtelepekről átcsoportosítja a soron következő öntözőtelepre,- vagy arról kell gondoskodniok a gazdaságoknak, hogy az öntözési szünetekben az öntözőbrigádok más, hasznos munkát végezzenek, ebben az esetben azonban több öntözőbrigádnak kell az öntözőrendszerben lennie, mint a társulati megoldás esetében.- 88 -
