Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)
II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 5. A vízkormányzás részletkérdései
Második lépésként kerülhet sor a pontosan beszabályozott vizszintartő hidraulikai bemérésére. Ekkor a teljes vizhozamtartományra megvizsgáljuk a különféle vizhozamokhoz tartozó szabályozott szinteket. Paraméterként a műtárgy szabályozatlan vizszinét választjuk. így megállapítható a vízhozamtól és a szabálytalan vizszin esetleges hatásától függő vizszintartási pontosság. Végül a tartós üzemi vizsgálat során hosszabb időn keresztül (1-2 hónapig esetleg egy teljes vizszolgáltatási idényben) észleljük a szabályozott vizszin mozgását és ennek alapján megszerkesztjük a vízállás tartóssági görbét, ha az összetartozó vizhozamértékeket is ismerjük, a vízállás-vízhozam tartós - sági felületet. Erről a görbéről le tudjuk olvasni a vizszinszabályozók üzemi vizszintartási pontosságát. Az üzemeltetőt a vizkormányzás szempontjából leginkább ez érdekli. A vizszintartás kérdéseit áttekintve megállapíthatjuk, hogy az öntözőcsatornákban üzemközben kialakuló vizszintek nemcsak a szállított vízhozamtól, hanem a vizszintartás pontosságától függően is változnak. Ez figyelembe véve a bögézett és vizszintartásra berendezett vízszolgáltató csatorna egy bőgőjében az alábbi és a 36. ábrán látható jellemző üzemvizszinteket, vehetjük számításba: © © szélső statikus üzemvizszint szélső dinamikus üzemvizszint 36. ábra Vizszinttartásra berendezett csatorna jellemző üzemvizszintjei tervezett statikus és egyben tartandó üzemvizszint, amely a nyugalmi állapothoz, nulla vizszállitáshoz tartozó tervezett vizszint, tervezett dinamikus üzemvizszint, a maximális vizszállitáshoz tervezett vizszint,- 99 -
