Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 5. A vízkormányzás részletkérdései

L

(7)

AT = o

o

v

képlet alapján határozhatjuk meg, ahol vq a lökéshullám terjedési sebességét

jelenti, amely Peiffel képletei segítségével állapítható meg. Eszerint - pozitiv -, nyitási hullám esetén

ahol v a szelvény középsebességét, m annak középmélységét, mig aga

K K —

nehézségi gyorsulást jelöli.

Az átlagos átvonulási időt, T, -t egy hosszabb levezetés eredményeként ! 20! a ——

T

k

(9)

összefüggésből határozhatjuk meg, ahol a Qq a T = = 0 időpontban az indulási szelvény hirtelen vizhozamváltozása, s V az indulási és az érkezési szelvény között a T =0 időponttól az uj permanens szint beálltáig tározódott vízmennyiség (a Q és Q + Q vízhozamnak megfelelő permanens szintek közötti térfogat 37. ábra).

Az átlagos átvonulási idő és a tározódé vízmennyiség közötti összefüggés ismeretében most már könnyen meghatározható az eloszlásfüggvény paraméterének számszerű értéke is. Az (5) egyenletből kiindulva és figyelembe véve a (7) és (9) összefüggéseket, ugyanis azt kapjuk, hogy

(10)

amit behelyettesítve a (4) képletbe, s az egyszerűsítések érdekében szükséges átrendezéseket elvégezve, nyerjük a

X =

V. v -L. Q o o

(11)

kifejezést. Ennek ismeretében a (6) egyenlet alapján a = f(t) függvényt egyértelműen meg tudjuk határozni és grafikusan ábrázolhatjuk (37. ábra).

Összetett hullámok (több pozitiv, negativ hullám egyirányban) esetén az- 103 -