Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Van-e elég vízünk?

Vízgazdálkodási szempontból, különösen víztározók, tógazdaságok stb. tervezésében a párolgás is fontos szerepet tölt be. Tudnunk kell ugyanis, hogy párolgás útján milyen meny- nyiség távozik el és így milyen veszteség keletkezik a vízkészletben. A felület párolgásában a halmazállapot-változás meglehetősen vékony feszíni rétegre korlátozódik, a talaj párolgása azonban több méter mélyre is kiterjed. A talaj párolgása és a növényzet párologtatása a vízpótlás mértékének, a csapadékviszonyoknak is függvénye. Magyarországon a természetes párolgás évi átlagos értéke 500—600 milliméter. Ha ezt az értéket az évű átlagos 450—1000 milliméter között változó csapadékértékkel vetjük össze, világossá válik, hogy a lehulló csapadék nagyrésze elpárolog. Európa egész területére vonatkoztatva az átlagos párolgási viszony azt mutatja, hogy a csapadék (600 mm) 60 százaléka elpárolog (350 mm) és csak 40 százalék (240 mm) folyik le a terepen. Hasonló a párolgási viszony Ázsiában (64%), Észak-Amerikában (60%), Dél-Amerikában (63%). Nagyon erős a párolgás Afrikában (76%) és Ausztráliában (87%).

Az ország különböző részein a levegő tényleges páratartalmának közénértékei legfeljebb 5—10 százalékban térnek el egymástól. Igv például Szegeden köbméterenként 8 gramm, Magyaróvárott 7,6 gramm a tényeleges páratartalom. Számunkra elsősorban a viszonylagos páratartalom az érdekes, mert ez mutatja a telítettséget. A levegő leginkább decemberben (79—87%) és legkevésbé júliusban (58—72%) van telítve.

Az éghajlati elemek közül a vízkészletgazdákodásra közvetlenül és kézzelfoghatóbban a csapadéknak van hatása. Nos, az ország területére hulló csapadék mennyisége vízkészetün- ket csak csekély mértékben növeli. Teljes évi felszíni vízkészletünknek 96 százaléka érkezik a szomszédos országok területéről és csak 4 százalék keletkezik határainkon belül. Még rosszabb az arány nyáron. Ebben az időszakban mindössze vízkészeltünk 1 százaléka származik hazánk földjére hullott csapadékból. Vízkészletünk a Duna vízgyűjtőjén elsősorban annak felső szakaszán uralkodó csapadékviszonyoktól függ. Az ország évi átlagos csapadékmennyisége tág határok (450—1000 mm) között változik. Az 500 milliméter körüli cse65