Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)
Van-e elég vízünk?
kély csapadék főként a Körösök torkolatvidékére és a Horto- bágyra jellemző. A legtöbb csapadék Kőszeg és Sopron környékén esik. A szárazság elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, de nehéz feladat elé állítja a vízkészletgazdálkodást is. A hosz- szabb száraz időszakok leggyakrabban márciusban és októberben jelentkeznek. A csapadék nemcsak eső, hanem hó alakjában is hullhat a földre. Hideg időben hosszabb-rövidebb időre, a víz hó alakjában tárolódik a terepen és csak olvadás idején folyik a völgyekbe. Ez a körülmény különösen akkor okoz gondot, ha fagyott talajon a vastag hórétegre hirtelen bőséges eső hull. Ilyen esetben árvíz keletkezhet. Magyarországon a havazások időpontja, időtartama, területi és mennyiségi szóródása még szeszélyesebb, mint az esőé. Az ország déli részén átlagosan noveipber 20—30 között, északi részein már november 10— 20.-a körül lehull az első hó. A hóesés átlagosan 4—4,5 hónapon át tarthat, de a magasabb hegységekben félévre is elhúzódhat. Ebben az időszakban 15—60 napos hó, vagy havaseső hullással számolhatunk. Legtöbbször januárban havazik, majd december, február, március, november a havas hónapok gyakoriságának nagyság szerinti sorrendje. A havazás gyakoriságánál is jóval inkább érdekli mind a mezőgazdaságot, mind a vízgazdálkodást a hótakarós napok száma, a hótakaró hűtő, ugyanakkor a talajt lehűléstől védő vastagsága és víztartalma. A hótakarós napok évi átlag száma a helytől függően' 25—120 nap között változik. Legkevesebb az alföldi részeken, közepes (40—50 nap) a dombvidékeken, továbbá az ország nyugati és északkeleti részén, legtöbb a Bakony és az északi hegyvidék magaslatain. A hótakaró átlagos vastagsága 3—25 centiméter. Az eddig észlelt — általában február hónapban jelentkező — legnagyobb hóvastagság 30—120 centiméter között változik. A friss hó víztartalma köbdeciméterenként 0,1 liter körül van, az öregedő hótakaróé 0,2—0,3 liter/'dmMg emelkedhet. Az olvadásnak indult hótakaró víztartalma 0,3—0,4 liter köbdeciméterenként. Magyarország természeti adottságainak vizsgálatakor — különösen a felszín alatti vízkészlet szempontjából — a. terület 06
