Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)
Van-e elég vízünk?
A szél, vagyis a légáramlás, az éghajlatnak nem csupán eleme, hanem egyik irányító tényezője is. Az uralkodó szélirányok azt mutatják, hogy a felszín menti légtérbe beáramló levegő nagy része északias irányból, méghozzá zömében a Dévényi-kapun és az Erdős-Kárpátokon át jut hazánkba. A szelek sebessége általában másodpercenként 2—5 méter között változik. A nagyon ritkán jelentkező tornádó másod- percenkénti sebessége a 100 métert is elérheti. A szelek nagymértékben elősegítik a párolgást és így vízkészletcsökkentő hatásuk van. A vízkészletgazdálkodás szempontjából — az előbbieken kívül — a talajhőmérséklet alakulása sem közömbös. A melegebb talajba könnyebben, hidegebb talajba nehezebben szivárog be a víz. Eordított esetben viszont, ha a felszín alatti vízkészletből akarunk vizet nyerni, tudnunk kell, hogy a hidegebb talajból viszonylag kevesebb vízre számíthatunk. Növénytermesztési, építési és vízügyi szempontból nagy jelentőségű a talajfagy, vagyis az az állapot, amikor a talaj hőmérséklete valamilyen mélységig 0 C° alatt van. A fagy erőssége és tartama a felszíni léghőmérsékleten kívül elsősorban a hótakarótól függ. A fagy a felszínközeli talajrétegekben minden évben jelentkezik, de mélysége évenként változó. Az eddig észlelt hazai talajfagyok legnagyobb mélysége 100 centiméter volt, a magas hegyekben azonban 120 centiméteres fagymélység is előfordulhat. A fagyott talajba a víz nem szivárog be, így a csapadék a völgyekbe folyik, a felszíni vízkészlet tehát növekszik. Érdekesek hazánk légterének hőmérsékleti viszonyai is, amelyek legfőbb jellemzője az évi középhőmérséklet és a hőmérséklet ingadozása. A középhőmérséklet 7—12 C° között változik. Az ország területén észlelt legnagyobb meleg (árnyékban) 1950. július 5-én kora délután Pécsett, +41,3 C° volt. A legnagyobb hideget, —34,1 C fokot 1942. január 24-én reggel, Baján mérték. Országunk földfelszíni légterében tehát 75,4 C° hőmérsékletingadozás is lehetséges. Ez az érték jól jellemzi hazánk éghajlatának átmeneti helyzetét az Atlantióceán európai partvidéke (50 C° ingadozás) és Kelet-Szibéria (100 C° ingadozás) között. 64