Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
III. Dr. Bözsöny Dénes: Operatív vízkészletgazdálkodás
QMO = QH “T^- • melyben *200 MO n. ‘ M —=-------= T redukciós tényező 2 00 A nagyból a kicsi felé haladva először az államok közötti vízkészlet megosztást ismertetjük. Elöljáróban ki kell hangsúlyozni, hogy nemzetközi vonatkozásban csak á felszini vizekkel kapcsolatos módszereket ismertejük: A vízkészletek államok közti megosztását még nem sikerült szabályozni. A nemzetközi vízügyi jogszabályok első általános kodifikációját Helsinkiben 1966-ban a Nemzetközi Jogügyi Szövetség konferenciája fogadta el. Lényeges alapelv: "A vízgyűjtő minden egyes állama jogosult a nemzetközi vízgyűjtő vizeinek használatában ésszerű és méltányos részesedésre, " A vízgazdálkodás nemzetközi vonatkozásait Ziegler Károly foglalta össze. A feldolgozás két jogelvet ismertet:- A területi (territoriális) felségjog elve lényegében azt fejezi ki, hogy bármely állam saját felségterületén belül korlátlanul rendelkezik a területtel és a természeti kincseivel (vízkészlettel) is.- Az államok érdekeinek sértetlenségi (integritási) elve szerint egy állam sem folytathat olyan tevékenységet, amely a szomszédos állam, illetve állampolgárainak érdekeit bármely formában károsítaná. A két elv vizkészletgazdálkodási szempontból egymásnak ellent mond. Ezért a nemzetközi jogászok több értékes gondolattal járultak hozzá a nehézségek megoldásához. Dr. Konrad Schulteiss (Svájc) a közös viügyi kérdésekben érintett államok érdekeinek kölcsönös elismerése mellett foglalt állást, Herbert Smidt (Anglia) általános szabályozást nem tart lehetségesnek, ezért egyezmények megkötését javasolja a vízgyűjtő egységének szem előtt tartásával. Edmund Hartig (Ausztria) javasolja, hogy az érdekeltek legyenek tekintettel a természetes összekapcsoltságra és egymára utaltságra (Kohärenz Prinzip). A közös vizgyüjtőn lévő országok között egyik alapvető probléma a hasznosítható vízkészletek államok közötti megosztásának valamilyen elv szerinti végrehajtása. Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt a kérdés tisztázásának jelentősége fokozottabb. A megosztási elvek és módszerek tanulmányozásával dr. Kertai Ede és dr. Kovács György foglalkozott. A tanulmány a megosztási elveket három főcsoportra osztja:- Tulajdonképpen nem beszélhetünk megosztásról. Ebbe a csoportba sorolható a territorális és az integritás elv merev érvényre juttatása. 112
