Botár Imre - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)
Vásárhelyi Pál és az utókor - Tudományos munkássága
ban inkább csak a gyakorlatban felmerült feladatokkal kapcsolatban adott közre néhány tanulmányt, vagy — olykor igen éles hangú — bírálatot, 4-5 , 7 ekkori írásai egyre szélesebb körű és mélyebb tudományos megalapozottsággal készültek. Ezek közé számítható a fent említett hídtanulmány is, amely —• vitaanyaga mellett — tulajdonképpen a Pest-budai Duna-szakasz első részletes hidrológiai leírását adja. 8 Hasonló színvonalú a Berettyó szabályozásáról szóló akadémiai székfoglaló értekezése is. 14 Legjelentősebb elméleti munkája azonban az, amelyben a nyílt csatornában áramló víz sebességeloszlásának törvényszerűségeivel foglalkozik. A tanulmány, amelyet a tervező Vásárhelyi rovására a hidrológus Vásárhelyit előtérbe állító felfogás némi túlzással tekintett ,,főművének" — kétségtelenül igen jelentős, a kor színvonalán álló, sőt úttörő jellegű, a hidrometria-történet által méltán számon tartott munka. 15 A Duna-mappáció hatalmas — s minden bizonnyal 1838 előtt készült — mérési anyaga alapján, olyan törvényszerűségeket állapított meg, illetve függvénykapcsolatokat állított fel, amelyek a korábbiaknál lényegesen alkalmasabbnak bizonyultak a vizsgált jelenség leírására. Mind a sebesség- és vízhozammérések anyaga,* mind az ezeken alapuló elméleti eredmények nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségűek: a Duna budapesti szelvényében pontonkénti szárnyméréssel végzett vízhozammeghatározásokhoz hasonlóra nincs korábbi példa, elméleti következtetéseihez hasonló eredményekre pedig, amelyek szerint a függőleges irányban mért sebességek megoszlása parabolát ad, csak jóval Vásárhelyi után jutottak a Mississippi-felmérés kiváló amerikai mérnökei —• Humphreys és Abbot (1850—1860).** A M. Tud. Akadémia Évkönyveiben, 1845-ben csak magyar nyelven megjelent tanulmány azonban külföldön ismeretlen maradt. Ami annál sajnálatosabb, mert — mint azt Kolupaila professzor ismert tudománytörténeti munkájában megállapítja 144 — ebben a tanulmányban található a vízhozamgörbe egyik első grafikus ábrázolása is. Nem kétséges azonban, hogy Vásárhelyi „főműve" nem ez a bármilyen értékes hidrometriai tanulmány: ez csupán elméleti munkásságának volt kiemelkedő eredménye. Gyakorlati szempontból sokkal jelentősebb ennél a Tisza egységes és rendszeres szabályozásának terve. (Vásárhelyi nagysága éppen abban keresendő, hogy az elmélet és a gyakorlat terén egyaránt maradandót alkotott.) Mint ismertetett elméleti munkája a magyar hidrometria addigi eredményeinek betetőzése volt, ugyanúgy ez is az elődök és a kortárs vízimérnökök valamennyi eredményének felhasználásával készült 1845—1846-ban — Széchenyi István vízügyi programja szolgálatában . . . A terv Lányi Sámuel és munkatársai által 1833—1846 között végzett Tisza-felmérés hatalmas adatanyagán alapul, s felhasználta a felmérés során, sőt már korábban — legalábbis Ballá Antaltól Huszár Mátyásig — elkészült kisebb részlettervek, vagy nagyobb szabású elgondolások egész * A korábbi szerzők általában nem ismerve a Duna-mappáció hatalmas hidrometriai anyagót, nem tudták, hogy a Vásárhelyi által közölt és feldolgozott adatok ennek részét képezik. A méréseket Vásárhelyinek tulajdonították és azok idejét az 1840-es évek elejére tették, holott valóban az 1838 előtti időkből valók. ** Humphreys, A. A.—Abbot, H. L. : Report upon the physcis and hydraulics of the Mississippi River... Philadelphia, Lippincott, 1867. XXIV, 17—456, CXLVI p. 20 l.
