Botár Imre - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)

Vásárhelyi Pál és az utókor - Tudományos munkássága

nyitója. (Jóllehet már korábban is részt vett ilyen feladatok megoldásában, mint pl. 1833—38-ban a Hanság és a Fertő-szabályozás tervének kidolgozásában, illetve felülvizsgálatában.) Természetes, hogy mint a Duna-térképezés egykori vezetőjének jelentős, sőt nyilvánvalóan döntő szerepe volt a Duna-szabályozás tervének kidolgozásában (melyet Lechner József igazgatóval közösen szignált), s mely lényegében megadta a jóval későbbi és szakaszonként végrehajtott szabályozási munkálatok alapelveit.

28 (1840. ápr. 14.) 1841-ben pedig a Száva-szabályozás terveinek kidolgozásában és felülvizsgálatában való közreműködésre kapott megbízást. Ugyanebben az időben, mint hivatalos szakértő, részt vett az 1840:IV. tc. értelmében a folyószabályozások ügyében kiküldött országos választmány munkálataiban, illetve az erre vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásában is.

20 Mind az országgyűlés, mind a választmány munkájában részt vett Széchenyi is, akinek itt sikerült először elfogadtatnia azokat az elveket, amelyek a XIX. század további munkálatait alapvetően megkülönböztetik az előző századétól: nevezetesen ekkor állította a vízszabályozások főfeladatául a „földmentést", vagyis a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló ármentesítést és lecsapolást, szemben a korábbi hajózási célú munkálatokkal. De itt fogalmazta meg eiőször a két feladat elválasztkatatlanságát is, amivel lehetőséget kívánt teremteni az egyéni és állami erőforrások összefogására. Vagyis ekkor mondta ki azt az elvet, hogy bár az ármentesítések és lecsapolások az érdekelteket terhelik, a velük kapcsolatos mederszabályozási munkálatok, tekintettel közérdekű — a hajózás érdekeit szolgáló — voltukra, államköltségen hajtandók végre. Tudományos munkássága Az 1838. évi pesti árvízkatasztrófa után Vásárhelyi „A budapesti állóhíd tárgyában" c. dolgozatában

8 foglalkozik részletesen az árvíz lefolyásával és okaival, vagyis a pesti Duna-szakasz hidrológiai viszonyaival, hogy a hídépítéssel kapcsolatos aggodalmakat és ellenvéleményt eloszlassa. Ugyanakkor egy eredeti megoldású, két-nyílású híd tervét is ismerteti, melynek architektonikus megoldása némileg emlékeztet a későbbi Lánchídra. 1839ben hivatalos megbízást kap a híd építésének előkészítésében és ellenőrzésében való részvételre. 1843-ban készítette el Vásárhelyi egyik legjelentősebb munkáját: a Duna és mellékfolyói tengerszint feletti magasságának meghatározását. Elgondolásai szerint az addig önálló és relatív rendszerben készített folyómenti szintezési munkálatokat kiegészítő magasságmérésekkel összekapcsolták és Károlyvárostól Fiúméig terjedő szintezéssel — egységesen — az Adriai-tenger szintjére vonatkoztatták. Az így nyert abszolút magasságokat nevezték „Vásárhelyi-féle magasságoknak". A teljes anyagot egyetlen térképen tüntették fel: „Esetmérési térképe Magyarországnak... az Adriaitenger víztükrére alkalmazva."

43 Vásárhelyi viszonylag keveset publikált. Tudományos-irodalmi tevékenysége tekintetében késői pesti időszaka volt a legtermékenyebb. Míg koráb-