Botár Imre - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)
Vásárhelyi Pál és az utókor - Vásárhelyi Pál a magyar vízrajzi térképezés reprezentáns képviselője
A Donau-Verein hivatalos kiadványa, Castner, a neves német szakíró és Timonov, az európai hírű orosz professzor közismert munkái helyett azonban itt most egy kevésbé ismert, de annál találóbb és tömörebb összefoglalást idéznénk: „Das unvergängliche Verdienst Vásárhelyi's bildet es nun, die Felsenpartien in einer so exacten Weise untersucht und aufgenommen zu haben, das sich of Grund seiner Plan nahezu mit apodiktischer Gewissheit arbeiten lässt. Als Hydrotechnikei , die nach ihm Nachmessungen und Stichproben an tausenden von Sondierungen vorgenommen hatten, fanden seine Aufnahme correct und unumstösslich sicher..." (1889.)io-i* Természetes azonban, hogy a magyar vízrajzi térképezés nem egyik napról a másikra emelkedett erre a színvonalra: a hatalmas munka gyakorlati szempontból éppúgy, mint tudományos alapelveit tekintve, biztos alapokra támaszkodott s előzményeit jóval korábbi időkben kereshetjük, A XVIII. századi úttörők: Mikoviny Sámuel, Böhm (Cseh) Ferenc, Ballá Antal (akik közül Böhm már kizárólag vízrajzi térképész, illetve vízimérnök volt!) és kortársaik térképészeti munkája ma már eléggé ismeretes. Különösen nagy vízrajzi térképanyag maradt fenn a XVIII. század harmadik harmadából, az ekkor kialakult kamarai mérnöki szervezet tagjaitól és a megyei mérnököktől. Munkájuk alapján II. József 1785ben már az ország egységes vízrajzi térképének elkészítését is elrendelte. (Ennek lapjai „Preliminöre Fluss-Karte" néven ismeretesek.) Érdekes — közvetett — bizonyítékot nyújt a sokat emlegetett II. József-féle első katonai felmérés térképanyaga is a korabeli magyar vízrajzi térképezés színvonalára vonatkozóan. A bizalmasan kezelt felmérési anyag nem játszott ugyan szerepet a hazai térképezés fejlődésében, azonban, mint az ország — nemzetközi viszonylatban is úttörő — első egységes és teljes ábrázolása, melyet elég részletes katonai-földrajzi leírás egészít ki, vízrajzi szempontból is figyelemre méltó. Mégpedig elsősorban az olyan területek lapjai értékesek, ahol korábban már magyar vízimérnökök is dolgoztak és ahol a katonai mérnökök felhasználták ezek munkáit, mint például Mikoviny és Krieger Balaton-térképeit. A rendszeres folyami felmérések színvonalát elsősorban Vay Miklós tábornok, hadmérnök, vízszabályozási kir. biztos (geodéziai műszerszerkesztö, a Royal Society tagja) és Huszár Mátyás tudományos és gyakorlati munkássága, nevelő és mérnöktovábbképző tevékenysége biztosította. Valamennyi későbbi felmérési utasítás és módszer a — Vay Miklós jóváhagyásával és közreműködésével kidolgozott — Huszár-féle 1818-as instructióra vezethető vissza, mely messze túlmutatott a kor szokásos cél-térképeinek igényességén és színvonalán. Huszár a felmérést nemcsak az általa kidolgozott alapelvek szerint és személyes vezetésével készült nagypontosságú háromszögelési hálózatra alapozta, hanem a felvételt kiterjesztette — mégpedig igen szabatos szintezések alapján — a folyók medrén és a korábban szokásos, 2000 ölnyi parti sávján túl, a teljes árterületre is, vagyis lényegében a folyóvölgyek vízrendezéséhez szükséges minden adatra. (Ez az igényesség szolgált többek között — a költségesség és a lassú munka vádjával — ürügyül a korlátolt bürokrácia számára, a Huszár elleni támadásokhoz.) Ehhez a teljesen kiforrott és igényes gyakorlathoz, amelyet a magyar vízügyi szolgálat később is követett, Vásárhelyinek már nem sok hozzátenni valója lehetett. 26 , 101 A hazai folyók egységes felmérését 1817-ben határozták el, a század első évtizedeiben kialakult élénk áruforgalom, a korábbi kamarai sószállítás és faúsztatás mellett egyre jelentősebbé váló gabonaszállítás hatására és az ezek érdekében szükségessé vált folyószabályozások előkészítése végett. * ,,Vásárhelyi elévülhetetlen érdeme, hogy a sziklamedret olyan pontosan tanulmányozta és mérte fel, hogy térképe alapján teljes biztonsággal lehet dolgozni. Amikor a mai vízimérnökök sok ezer mélységmérését szúrópróbaszerűen utána mérték, felméréseit pontosnak és megdönthetetlenül biztosnak találták."
