Botár Imre - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)
Vásárhelyi Pál és az utókor - Vásárhelyi Pál aldunai munkálatai
A felmérések megkezdésére a Körösökön, Vay és Huszár működési területén kerüit sor. Valószínűleg nemcsak azért, mert a fiatal mérnököknek a vízrajzi térképezésbe való bevezetését a megfelelő szakemberek irányításával itt lehetett a legjobban biztosítani, hanem, mert a munkálatok anyagi fedezetéül engedélyezett felemelt sóalapot elsősorban a kamarai szállítások útvonalainak a Körösöknek és a Marosnak a szabályozására kívánták felhasználni. A Körös-felmérés befejeztével került sor 1824-ben, a vízmércék rendezése (1817—1818) után, a Duna-térképezés megkezdésére, amit a növekvő forgalom mellett talán már az első gőzhajózási kísérletek és tervek is sürgettek. (Az első dunai gőzhajót Bernhard Antal pécsi feltaláló bocsátotta vízre 1817-ben.) Az egységes felmérés alapján megindítandó rendszeres szabályozás azonban csak jóval később: elsősorban a Széchenyi kezdeményezésére 1831-ben megindult rendszeres gőzhajózás hatására került napirendre: vált igazán időszerűvé és sürgetővé. Ennek érdekében sikerült Széchenyinek 1833-ban kiharcolnia az AlDuna-szabályozás megkezdését, és — mint a cs. és kir. hadsereg volt tisztjének — al-dunaszabályozási királyi biztossá való kineveztetését is. A munkálatok végrehajtására, illetőleg műszaki vezetésére pedig a Vásárhelyi irányításával működő Duna-térképészeti Intézet itt állomásozó részét bocsátották a rendelkezésére. Vásárhelyi Pál al-dunai munkálatai ,,. . . csatornát tört az erősb Duna szirtéin által, S csüggő szirtfalakon vert diadalmi utat." (Garay János) Vásárhelyi Pál 1833-ban kezdte meg — most már Széchenyi munkatársaként — a felmérési munkálatok befejező szakaszával egyidejűleg az al-dunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozására, valamint a balparti vontató út építésére vonatkozó tervek készítését. Közben, 1833— 1834 telén, a korszerű vízimunkálatok, elsősorban a sziklarepesztések technikájának tanulmányozása, és a már elkészült tervek felülvizsgálata és a szükséges gépek beszerzése érdekében Széchenyivel együtt hosszabb nyugat-európai tanulmányútra ment. (Főleg Angliában töltöttek hosszabb időt, s itt szerezték be az első hazai gőzkotrót: a ,,Vidrát" is.) A kivitelezési munkálatok, mégpedig mind a később Széchenyiről elnevezett al-dunai út építése, mind az Al-Duna mederszabályozása 1834-ben kezdődtek meg, részben már az Angliában beszerzett gépek és korszerű felszerelések segítségével. A nagyszabású vállalkozás annyira lekötötte Vásárhelyit, hogy emiatt 1835-ben felmentették a Duna-térképezés további vezetése alól, s kizárólagos feladatává az al-dunai munkálatok irányítását tették. A nagy lendülettel meginduló és nagy eredményeket ígérő munkálatok méreteire jellemző, hogy időszakonként mintegy 100 képzett bányász és 1000 főnyi betanított és egyéb munkás dolgozott itt Vásárhelyi irányítása alatt. 18-19 , 02 Ferenc császár 1835. évi halála után azonban a magyarellenes udvari körök hatására a kormány beszüntette a munkálatok további támogatását, s így az út építését csak nagy nehézségek árán (részben Széchenyi saját költségén), a hajóút megjavítását pedig csak a legszükségesebb munkálatokra korlátozva sikerült 1837-ben úgy-ahogy befejezni.
