Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.1 Folyószabályozási művek anyagai

a különböző müvekbe építettek be.

Az elemek zsaluzását nagyon egyszerűen oldották meg. Az adalékanyag nyerőhelyén a talajba ásták be e műkövek formáját, tehát talajzsaluba öntötték a betont. Az igénytelen betontechnológia, az utókezelés hiánya, az alacsony cementadagoláe és az adalékanyag szemszer- kezete miatt, az elkészült elemek nem bizonyultak tartósnak. Alacsony szilárdsági és fagyállósági tulajdonságaik miatt elmálltak és a müvek is tönkrementek.

Újabban a megkevert betont müanyagzsákokba töltik és még kötés előtt elhelyezik a műben. Szék a müvek megfelelő felületi védelem mellett el tudják látni a funkciójukat .

A betonelemek előregyártása is régi gyakorlat a folyószabályozásban. Különösen a burkolatok építése ad lehetőséget az előregyártott betonelemek felhasználására. A hosszú ideig alkalmazott ée igen jól bevált terméskőburkolatok, munkaigény ességük miatt ugyanis ritkábban fordulnak elő a gyakorlatban. Az előregyártott beton burkolóelemek a rézsüburkolásnak ma már külön fajtáját képezik. Alkalmaznak helyszínen csömöszölt betonalapokat is rézsűburkolatként, pl. a Felső-Dunán.

214* Rőzeéből készült építőelemek

A rozsé felhasználása folyószabályozási építőanyagként egyidős magával a folyószabályozással. Több előnyös tulajdonsága van. Rugalmas, szilárd, fagyálló és tartós építőanyag, ha jól válaeztják meg a fajtáját és az alkalmazási körülményeket.

A folyó környezetében levő vizjárta területeken dúsan tenyésző fiatal fűz, éger- és nyárfák egyenes- 40 -