Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.1 Folyószabályozási művek anyagai

hajtásai vagy hasonló gallyai szolgáltatják ezt az olcsó építőanyagot. A tervszerű folyószabályozás idején különösen két módja alakult ki a termesztésének. A folyónak feltöltődő részein kialakuló zátonyokon megtelepülő igen sűrű szálas füzeseknek a 2-4 m hosszú és a töve közelében 2-5 cm átmérőjű egyenes szálait vágják ki és kötik körülbelül 30 cm átmérőjű kévékbe. A kévét 2-3 helyen, kb. méterenként kötik meg fiatal füzgallyakból készített gúzzsal vagy 2-3 mm átmérőjű lágyvasdróttal•

A termelés máeik módja a hullámtér szélén levő és megfelelően kezelt töltést védő füzesek, bokrok vagy fák gallyainak a levágása. A kévézés ugyanúgy történik, mint az előző esetben. A rőzse kitermelése metszőollóval vagy inkább baltával történik. Ha töltésvédő erdősáv csonkolásával folyik a termelés, akkor a dolgozók ezt a fának támaeztott egyágú létrával végzik.

A rőzse a hullámtéren igen gyakori, majdnem minden szelvényben megtalálható. Még koncentrált felhasználása esetén sem szükséges nagy távolságokra szállítani. Ha a szállítási távolság 150 m-en belül van, a rőzse mozgatását a kitermeléssel együtt végzik a munkások. Ennél nagyobb szárazföldi távolságok esetén lovaekocsival hordják a további felhasználás vagy előkészítés helyére. A müvekbe való beépítéshez megfelelő vizijármüvekre van szükség. A rőzse szállítását a terméskőhöz hasonlóan uszályokkal oldják meg.

Mai körülmények között a rőzee tömeges termelése visszaszorult a munkaigényessége miatt. Változatlanul szükséges azonban a hullámtéri védősávok karbantartására. Ennek a termékeként jelentkező rozsét réezben az árvedekezéshez, réezben a folyószabályozási müvekhez használják fel. Ma már természetesen a rőzse szállitá41