Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
1. A folyószabályozás célja és módjai
előfordulhat. Magyarországon a folyók közép vagy alsó szakasz jellegűek. A közép, illetve alsó szakaszokra jellemző elágazóé, kanyargós, továbbá zátonyos medrek szabályozása a vonalazáe megállapitáseal kezdődött a Tiezán, Dunán és később a többi magyarországi folyón. A folyószabályozás célját és módezerét tekintve három féle lehet. A nagyvizi folyószabályozás lényegében az árviz- hozamok lefolyásának a biztosítására szolgál. Az árvédelmi töltések építése során, azok vonalvezetésének a megállapításakor sok esetben nem voltak tekintettel a legmegfelelőbb lefolyás következményeire. így aztán igen nehezen javítható töltéevonalazás alakult ki, amely hol nagyon szélos, hol pedig veszélyesen keskeny hullámteret eredményezett. A töltések mentett oldalán települt falvak viszont ma már sokszor lehetetlenné teszik a nyomvonalak megváltoztatását, ezt gyakran adottságnak kell tekinteni . A középvizi szabályozás keretében történik a folyó vonalvezetésének és a meder geometriai méreteinek a kialakítása. Lényegében a középvizi meder szabályozásáról van szó. Elsősorban a magyar folyós-abályozás gyakorlatában terjedt el a kisvizi folyószabályozás fogalma. Tulajdonképpen a középvizi szabályozás kiegészítését értjük alatta. Ott, ahol a középvizi beavatkozás csak részleges eredményre vezetett, szükség van újabb, illetve további szabályozásra. A laza talajba, feltöltésbe ágyazott kisesésü folyó kanyargós, a kanyarok görbülete időben fejlődik. 21
