Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.4 Helyettesitő anyagokból készült művek építése
ugyancsak daruval kerül az uszályba le. Magyarországi folyószabályozási gyakorlatban ez nem honosodott meg. A mai technológiai színvonal mellett célszerűbb a forgácskövet a beépítés helyére szállítani és ott a kőketrecbe tölteni. A forgácskőnek a beépités helyére történő szállítása esetén - amelyre a folyók alsó folyáeán kerülhet sor, ahol a hordalék maximális szemnagysága kisebb 100- 150 mm-nél - egy rakodót és töltőállomást kell berendezni. Különösen akkor célezerü ez, ha vizen megközelíthető helyre kell az elkészült elemeket beépíteni. A lerakás, illetve beépítés markolóval történik. Hasonlóan, de szükeég esetén kisebb markolóval mint a kosarak, ketrecek töltésénél. A esinültig megtöltött elem fedelét ez után viesza kell hajtani és levarrni. Levarráe előtt a beszórt anyag felszínét el kell egyengetni és a teljes telítődéshez esetleg még hiányzó mennyiséget pótolni. Amennyiben a mü szárazon vagy oly sekély vízben épül, amely nem mélyebb egy ketrec magasságánál és szárazföldön egy kotró-karolásnyira meg lehet közelíteni, legcélszerűbb az üres ketreceket a végleges helyükre állítani és helyben megtölteni. Ilyen esetekben - rendszerint hordalékos felső szakaszokról van szó - a helyi hordalék és görgeteg használható a feltöltésre. Ha a töltésre alkalmas réteg mennyisége nem elegendő, tolólemezes földgyaluval kell a szükségéé mennyiséget a töltést végző markolókotró hatósugarán belülre közelíteni. Amikor a leendő mü alapjának a teljes szélességében elkészült az elemek töltése és a levarráeuk is megtörtént, a terv szerinti elhelyezésnek megfelelően be kell állítani a második réteget és az elsőhöz hasonló módon megtölteni stb. 199
