Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
1. A folyószabályozás célja és módjai
Tapasztalataik azonban csak az adott folyóra érvényesek és a szerzett ismeretek nagy részben nem alkalmazhatók más folyókra. A szabályozást kényelmetlenül hosszú tapasztalatszerzésnek kell megelőzni. Ezért fejlődnek ma is az elméleti kutatásokon nyugvó folyószabályozási módszerek. Természetes, hogy a tudomány mai állásánál a két szemlélet ötvözete adja az optimális eredményt. Különösen igy van ez, ha figyelembe vesszük a hidraulikai modellezést, amely egyrészt az elméleti megfontolások igazolására szolgál, másrészt a folyó kismintáján lehetővé teszi a szabályozás hatásának gyorsított figyelését. Ilymódon a tervezett szabályozási müvek várható hatására még a megépitésük előtt lehet következtetéseket levonni. Magyarországon a folyószabályozás a XVIII. században kezdődött. Elszigetelt, helyi beavatkozások korábban is voltak. A szabályozás célja korábban a folyó kártételei elleni védekezés volt. Egyes magasabb tereppontokat ösz- szekötő alacsony töltések épültek az árvizek ellen és némi védelmet nyújtottak a mezőgazdasági termelés és a partmenti települések lakossága részére. A folyó medrének a szabályozása mindössze abból állt, hogy a partmenti értékes termőterületek védelme érdekében helyi anyagokból partbiztositó müveket épített. A szakértelmet ebben az időben a müvek kialakítása jelentette. A Dunán megjelenő nemzetközi hajózási igények és a folyók környezetében lévő területek fejlődése a XVIII. század közepén megkövetelték a folyóink korezerü értelemben vett szabályozását» A szabályozás a különböző szakaszokon különböző módszerekkel és müvekkel történt. A folyók szakaszjel- 19 -
