Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.3 Rőzseművek építési technológiái

kolbászok egy-egy megfelelő hosszúságú darabját. Lehetőleg ezt le a tutajon kell elvégezni, hogy a még merevi- tetlenül üsző rőzsepokrót be ne szakadjon a dolgozó a- latt. Ezután következik a tutaj kiueztatása az elkészült pokróc alól« Meg kell oldani a parti rögzitéet és a viz felöli végén lévő horgony kötelet és azt megtartani. A munkások emelőrúddal a rőzsepokróc alá nyúlnak és a rudat egykarú emelőként használva araszolják a pokrócot a tutajhoz képest előre. Ezzel egyidőben a tutaj hátrafelé elmozdul és a lényegében vizszintee értelemben mozdulatlan pokróc alól a tutaj lassan kiúszik. A tutaj kiúszá- eát a viz felől a horgonykötél húzásával, a part felől pedig rudakkal tartva lehet segiteni. A kiúeztatást olyan mértékig kell elvégezni, hogy a tutaj széle még a pokróc széle alatt maradjon. így az újabb szakaszok kötése folyamatos lehet.

Az újabb, kb. 4 m-es szakasz megkötése után megtoldják a merevitőkolbáezokat, ráerősitik a pokrócra, majd a vezérkolbásztól kb. 4-5 m-re felerősítik a keresztirányú merevitŐKolbáezt és újra kiúsztatják a tutajt a kész pokróc alól. Ezek a műveletek addig folynak ciklikusan, amig a pokróc teljes hosszában el nem készül. A teljes1 hossz elérése után a vezérkolbászhoz hasonlóan készült befejező kolbásszal kell a mezőt lezárni. A befejező és a keresztirányú merevítő kolbáezok ezintén kb.

2 m-rel túlnyúlnak a pokróc szélén a part irányában, hogy a kialakított fészkekben cövekkel rögzíthetők legyenek. Ezt a rögzítést fokozatosan el is kell végezni minden keresztirányú merevitőkolbász felszerelése után közvetlenül.

Végül a parton rögzített és a vizen úszó rőzsepokróc süllyesztését kell elvégezni az előzőkben már tárgyalt módon. A süllyesztést ezúttal is a vízfolyás sze- 170 -