Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.3 Rőzseművek építési technológiái

rinti feleő ezélén kezdjük a terhelő terméskőnek a dereglyéből vagy uszálybői való ráezóráeával.

A pokróc lesüllyesztése után vagy tovább folytatódik a mü épitéee, amely lehet vezetőmű, vagy keresztirányú mü, vagy pedig az épitőceoport levonul. Levonuláskor az épitési terület korábbi állapotát kell helyreállítani ée a megmaradt anyagokat, eszközöket és szociális berendezéseket elszállítani.

Abban az esetben, ha a rőzsepokróc partra merőleges mérete nagyobb kb. 20-30 m-nél, a folyó tengelyére merőleges irányban haladó építést szoktak alkalmazni. Az épi tés lényege nem tér el az előző módszerektől, de értelem szerűen adódnak különbségek. A müveleteor a következő:

kitűzés,

felvonulás,

rőzsekolbászok készítése,- munkatutaj-elkészítése és beállitáea, vezérkolbász elhelyezése és rögzítése, indrótok bekötése és fektetése, pokrócok kötése, hosezanti merevítők felkötéae, tutaj kiúsztatáea a kész pokróc alól, pokróc kötése,

hosszanti merevítők felkötéee, keresztirányú merevítők felkötése, tutaj továbbúsztatáea a kész pokróc alól. Ezután a pokróc teljes elkészültéig ciklikusan ismétlődik az utolsó két művelet,

pokróc eüllyesztéee, levonulás.

A fenti műveletsor csak a vezérkolbász elhelyezésében és a munkatutaj beállításában különbözik az előző- 171 -