Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.3 Rőzseművek építési technológiái
vagyis a munkahelyen belüli mozgatásnak számitó 100 m-nél nagyobb az egymástól való távolsága. Ha a rozsét depóniáról szállítják, meg kell vizsgálni, hogy nem száradt-e el és nem törékeny-e. Az építésvezetőnek felhasználás előtt meg kell győződni az anyag friss, szívós voltáról. A rőzse szállítását a hullámtérben mozogni tudó traktorok vagy lovasfogatok által vontatott pótkocsikkal, vagy szekerekkel végzik. Ez utóbbiak már egyre ritkábban láthatók a munkahelyen. A munkahely berendezése során kell elhelyezni a kolbászkötő állványt vagy állványokat és a lehető legkorábban meg kell kezdeni a vezérkolbászok kötését. Ezalatt egy másik részleg cövekeket készit a vezérkolbá- ezok rögzítéséhez. A vezérkolbász elkészülte után a kolbászkötő részleg folytatja tovább a munkáját a hossz- és kereeztirá- nyú merevítő rőzsekolbászok készítésével. A vezérkolbász átmérője 30 cm, a merevitőkolbászoké 15-20 cm-nél nem több. A vezérkolbász elkészülte után a partvonalra merőlegesen, lehetőleg sik vagy ahhoz közeli területen lefektetik és cövekekkel 1-1,5 m-enként rögzitik, hogy a további munkák során a pokróc kötése feszesen történjék. A lefektetett vezérkolbáezhoz méterenként indrótokat fektetnek. Az indrót 4-5 mm átmérőjű lágyvashuzal, amelynek a vezérkolbászhoz való rögzítése után fontos ezerape van: hozzá kötik, varrják az egész vagy megbontott és szorosan egymáshoz illesztett rőzsekévéket a pokrócvarró tűvel. A kévék merőlegesek az indrótokra és párhuzamosak a vezérkolbásszal. A kévéket fél hosszúságú- 164 -
