Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.3 Rőzseművek építési technológiái

eltolással kell toldani. A toldást és varrást úgy kell megoldani, hogy a már elkészült pokrócrész homogén felületet alkosson.

A szárazföldön készülő pokróc elkészülte után a rózsaszálakra és a vezérkolbászra merőlegesen egymástól 1-2 m távolságra kell a merévitőkolbászokat a rozsé pokrócra erositeni. Ugyancsak kell még merevítő rőzsekol- bász hosszirányban is. Ezek távolsága 2-4 m-re van egymástól. Az igy kialakuló rácsnak egyik szerepe a merevi- tés. A másik célja az, hogy süllyesztéskor a pokrócra szórt terméskövet védje a legördüléstől.

Ezzel gyakorlatilag a rőzsepokróc elkészült. Következő feladat a pokrócnak a süllyesztés helyére való usztatása. Először a vezérkolbászt rögzítő cövekeket kell kihúzni. Ezután az egész müvet rá kell huzni a vízre és a vontatást végző jármüvekhez rögzíteni úgy, hogy a pokróc haladási irányba eső szélét a viz fölé kell e- melni, nehogy egy hullám megrongálja. Kis pokróc esetén ezt két jármű közé való fogással egyszerűen meg lehet oldani. Nagy pokrócok megerősített széleit úgy kell kiképezni, hogy a hullámverésnek ellenálljanak.

A jármüvek lehetnek motorcsónakok, munkahelyi vontatók. Régebben evezős dereglyék voltak. A beusztatás helyét a korábban elhelyezett kitüzőjelek mutatják.

A beusztatáe után a mezőt rögzíteni kell, majd mellé áll a terméskővel rakott uszály, ahogy azt a 32. ábrán látjuk. Beúsztatás közben mutatja ugyanezt a pokrócot a 73* ábra. Ezután történik a süllyesztés. A 32. ábrán jól látszik az uszály peremére kikészített terméskő- Ezt dobják a rőzsekolbászok alkotta mezőkre és az úszó rőzsemü a terhelés hatáeára lesüllyed.

165