Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái

munkagépekkel és vizijármüvekkel való megközelítés szempontjából előnyös. Hátrányos viszont, hogy a sodorvonal, illetve a hajóút közelében kell sokszor manőverezni a vizen.

Partvédőmű épitésénél a müveleteor a következői kitűzés,

rézsű esetleges lenyesése, felvonulás,

fenékszórós elkészítése, lábazati kőszórás elkészitéee, kőszórás a rézsűre,

a kirakott terméekő rendezése a rézeün ée a partélen,

levonulás.

A kitűzés során jelölni kell a partéit, a vízszintes bekötés szélét, a lábazati kőezórás vonalát, bólyá- val, ha vízben van, ha szárazon kell épiteni a kőszórást, akkor karókkal kell kitűzni, végül a fenékszórás vizfelő- li határát. A kitűzés alappontjait a tervezők elhelyezik. A lényeges vonalak és pontok kitűzését a műszaki ellenőr és az épitésvezető közösen végzi. Helyes - különösen bonyolultabb körülmények között -, ha ezen a tervező is résztvesz. A kitűzés közben,vagy a munkahely átvétele során kell a mű által érintett mederrász felvételét újra elvégezni ée a terv adataival öeezehasonlitani. A tervezés óta eltelt idő alatt ugyanié a meder változhatott. Ezért az elezámoláe alapja a munka megkezdésekor kéezi- tett mederfelvétel.

A kitűzés elvégzéee után a rézsűt kell lenyesni. Valamikor ez kézzel történt, igen jelentős munkaerő fölhasználásával. A kézi munka pontossága felesleges a fo- 137 -