Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái
A kőmüvek építését as Épitő- és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat V. kötete, a Vizépitéei Szerkezetek tárgyalja. Előírja a felhasználható anyagokat, a készülő müvei özemben támasztott minőségi követelményeket, az ezt biztoeitő technológiai megkötéseket és az ellenőrzés általános szabályait. A vizópitési kőmüvek építését kivitelező és annak műszaki ellenőrzését végző dolgozók tehát kötelesek az ÉKSZ V. kötetének 5* munkanemére vonatkozó előírásait pontoean megiemerni és betartani. 321. Terméskő beépítése kézzel A kőmüvek építése két évtizeddel ezelőtt még csaknem teljesen kézzel történt. A bányában is általában kézzel termelték a követ, kézzel darabolták, úgy rakták a ceillóket, amelyek a dunai-tiszai rakodóra szállították azt, ahol csúszdával vagy később szállitószalag segítségével került az uszályba. Az uezályokat gőzöe, később Diesel-motoros hajó vontatta a beépítés helyére, ahol az uszályok horgonyt vetettek és vártak a kirakásra. A kirakás is kézzel történt vagy közvetlenül vízbe dobva, vagy nagyobb távoleágra tragacsolással. A vontatott uszályok esetében a szállitáe szakaszos volt. Egy vontával 1-5 uszály is érkezhetett a munkahelyre és az üres uszályoknak több napig is várni kellett az arra járó vontatóra, amely a MAHART forgalomszervezésének megfelelően tovább vitte azokat. A kézi munkával épített müveknél a felvonulás során még evezővel hajtott dereglyékkel, tanyahajókkal vonultak fel. A tanyahajó volt a raktára az állvány anyagnak, tragacsoknak és más szükséges kéziezerezámoknak. A kő beépítésének az elemei kőszórás, kőhányás esetén 112
