Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái
a kő felemeléee az uszály száléra /esetleg közbenső állással/ a vizbedobás a kőmü viz feletti réezének rendezése. Ezzel a technológiával készülnek a fenékszórások, lábazati kőhányások és a kőmüvek /keresztgátak, sarkantyúk, vezetőmüvek/ viz alatti részei, amelyek még nem akadályozzák az uszály mozgását. A kőszórás úgy történik, hogy az uszály rakodóteréből, a hombárból az egymástól kb. 1,0 m távolságra lévő munkások az uszály peremére emelik a követ és ott kb. 0,5 m magas réteget képeznek ki. Mikor ezzel elkészültek, vezényszóra a vízbe szórják a felhalmozott mennyiséget. Ezáltal a fenékezórás 40 cm vastag rétegének elkészült két kb. 0,5-0,8 m széles sávja. A sáv hosszát az uszály hoesza határozza meg. A kő leszórása után a horgonyzó dereglyével kihordott tartóhorgonyok köteleinek a meghúzásával az u- ezályt a hossztengelyével párhuzamosan leszórt kőréteg eáv- széleseégének megfelelően tovább mozdítják. Tekintve, hogy az uszály két oldalán történik a kőszórás, egy uszályszéles- ségnyi sáv elkészülte után az uszályt egy teljes szélességgel állítják tovább a tartóhorgonyok kötelének a segítségével. Ezt az építési gyakorlatot vázlatosan a 49« ábra mutatja be. Az uszály tehát önmagával párhuzamoean mozog építés közben. Sarkantyú vagy vezetőmű építése esetén az uszály a mü tengelyével párhuzamosan áll; a 49* ábra "A" rajza a mü testének az építését, a "B" rajza a fenékszórás készítésének sémáját mutatja be. A technológia gépesítési fokától függetlenül az előirt fenékezórást és kereeztirányú mü esetén a parti bekötést mindig teljes egészében el kell készíteni, még a mü testének az építése előtt. Ellenkező esetben 113
