Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.1 A folyószabályozási munkák előkészítése
ző év őszéig tisztázni kell a szükségletet és a szállítási igéiét. Mindkettőt ütemezni is kell, mert a leszállítás ideje és tartalma sem közömbös. A kőfelhasználás ütemét egyrészt a munkahelyet kirakó, illetve beépitő kapacitása, másrészt a rendelkezésre bocsátott állandó uszálytér és a munkahelynek a bányától való távolsága szabja meg. A megrendeléshez meg kell állapítani a szükséges kőmennyiséget. A tárgyévben kivitelezésre kerülő valamennyi munkának a tervéből ki kell venni a szükségletet. Bzt a kálóveszteséggel meg kell emelni és ez lesz a megrendelendő kőmennyiség. Meg kell állapítani az építéshez szükséges időt, illetve a kapacitásokat is. A naptári időalap a folyó jégmentes napjainak a száma. A jégmentes időszakot nagy valószinüséggel március 1-től december 15-ig számíthatjuk. Az őszi időszakban, szeptembertől-decemberig köddel kell számolni, tehát a rakományok késhetnek, igy esetleg napokig kő nélkül marad a munkahely. A jégmentes időszakban ötnapos munkahéttel kell számolni. A naptári időalap tehát megközelítőén 41 hét x 5 = 205 nap. Bnnyi idő alatt kell az egy évre ütemezett követ beépíteni. Bzt az időtartamot még csökkentheti a rendkívüli árviz vagy a rendkívül alacsony vizállás. Ritka kivételtől eltekintve ezek nem okoznak teljes leállást, de mind a két vizjárási szélsőség korlátozza a beépítési lehetőségeket. A rendkívüli árviz esetén a mély viz neheziti a kő helyrerakását, mert elsodorja a viz, az apróbb frakciók pedig teljesen eltűnnek a mederben és nem hasznosulnak. Bzért célszerű a sekély.mederrészeken való építést a nagy vizek idejére ütemezni. 103
