Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.1 A folyószabályozási munkák előkészítése
A naptári időalapot csökkentik: még a munkahelyre történő felvonulások. A szervezés során igyekezni kell a felvonulások számát és időtartamát a minimálisra csökkenteni, mert egyrészt költséges művelet, másrészt a felvonulás ideje alatt szünetel a termelés. A mai kőbeépitési gyakorlat egy szabályozási mü építésére csak egyszeri felvonulást tervez. Ezzel elkerülhető a nagyteljesítményű épitési és szállító eszközök termelésből való kiesése, viszont az alkalmazott daruk gémkinyulása lehetővé teszi, hogy karolás nélkül vagy munkahelyi anyagmozgatás nélkül a beépités helyére kerüljön a kő. Munkahelyi szállítás legfeljebb a depóni- ák építésénél, esetleg lezárt mellékágak keresztgátjainál fordul elő, de a főmederben elkerülhető. A kőszállitás ütemezésének másik tényezője a rendelkezésre álló beépítési kapacitás. A folyószabályozási kőmunkák vezérgépe a Dunán és a Tiszán az úszódaru. Típusai a későbbiekben kerülnek tárgyalásra. Ahány uszó- daruja van egy-egy igazgatóságnak, annyi munkahelyet szolgálhat ki egyidőben. Az úszódaru vagy az igazgatóság saját eszköze, vagy bérelheti a MAHART-tól. A daruk teljesítménye kb. 15-20 tonna/óra, egy-egy munkahely kirakókapacitása tehát átlagosan 5-350 tonna/nap. Figyelembevé- ve az uszálytereket, ezt a teljesítményt tekinti a MAHART is normának az uszályállásidő /dánguba/ megállapításához. Az elméleti telj^sitményt természetesen igen ritkán érik el a munkahelyek. Az igy kiszámított napi teljesítményt csökkenti az uszály be- és . kiállitá~a, vihar, uszály- hiány, darumeghibásodás stb. A napi kőszállitás, illetve kőszükséglet tehát az egyidőben folyamatban lévő munka- helyek napi teljesitményének az összegével egyenlő:
