Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 1. A vízépítés iparosításának általános kérdései
a munka leállítása eredetileg is tervezett volt, minden vele kapcsolatos mozzanatot megterveztek. Ha a természeti viszonyok a szokásostól a valószinüségi határokat meghaladóan térnek el, a munkát ugyancsak le kell állitani. Ez a leállitás azonban nincs a programban, tehát nem tervezhető, de elkerülhetetlen leállás. Erre az esetre az organizáció nem tartalmaz előírásokat, mégis ki kell alakítani a gyakorlatot, amely ilyen esetekben követendő. Az igen fontos és nagy munkáknál a leállást el lehet kerülni, de ez meglehetősen nagy költségtöbblettel jár. A munkák megszakítása tehát az esetek egy részében gazdaságossági kérdés, a másik esetekben kényszer, melyet nem lehet figyelmen kivül hagyni. Mind a két esetben a szokványos építőipari körülményektől eltérő helyzet alakul ki a maga sajátos veszélyeivel. Ezért kell, hogy a vizépitőipar szervezési módszerei között legyenek előírások az ilyen esetekben való tennivalók általános szabályozására. Az általános szabályok a folyó vizépités szakmai jellegétől és a mun- kamegszakitás okától függenek. 4./ A vizépités iparosításának szükségessége és lehetőségei A továbbiakban tekintsük át, hogy miért kell és miért lehet iparosítani. Mint az előzőkben már említettük, a népgazdaságon belül bizonyos arányok megfelelő határok között tartása elengedhetetlen a társadalom optimális hatékonysága érdekében. Az iparosítás tehát nem pusztán akarati kérdés, hanem olyan okai is vannak, amelyek az adott szakma szempontjából objektivnek tekinthetők. Ezek az okok- műszaki- gazdasági és- szociológiai csoportokra oszthatók. Az iparosítás műszaki okai abból a tényből származnak, hogy a népgazdaság fejlodesenek közvetlen feltételévé vált az infrastruktúra minden eddiginél gyorsabb fejlesztése. A vizépitőipar a tevékenységének legnagyobb részében infrastruktúrát állit elő vaqy tart fenn, üzemeltet. Az infrastruktúrák közé kell számítani a vizi közmüveket, a védelmi és hasznositási létesítményeket, továbbá más mélyépítési szakterületekre tartozó létesítményeket, mint az utak, hidak, vasutak, hirközlő- és energiahálózat, stb. Népgazdaságunk fejlődésében eljutott odáig, hogy a rendelkezésre álló infrastruktúrát "kinőtte". A vizépitőipar szempontjából elég megemlíteni a vizi közmüvek terén jelentkező igényeket, amelyek olyan feladatnövekedést jelentenek, hogy azoknak a jelenlegi kapacitások mennyiségi fejlesztésével nem lehet megfelelni. Hasonló a helyzet a védelmi berendezések iránti követelmények fokozódásánál is. 15
