Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 1. A vízépítés iparosításának általános kérdései
Az ipar továbbfejlődésének újabb feltételekre van szüksége, amelyeket a természetben nem talál meg. Külön berendezéseket kell épiteni a megfelelő minőségű ipari viz termelése érdekében, de a szennyvizek tisztítása és más hulladékok elhelyezése is növeli az épitési igényeket. A termelési folyamatok kiterjedtebb mértéket öltenek. Ezért a feladatok koncentráltan jelentkező nagyvolumenü épitési munkák formáját öltik. Az ipari technológiai változások az épités terén is változásokat idéznek elő. Gyorsan változó technológiák miatt a meglévő építmények és infrastruktúrák rövid élettartamuak lesznek. Ugyanakkor az épitési időt is rövidíteni kell, mert az uj technológia bevezetésére általában kevés időt szabad fordítani. Az ember környezetének megfelelő, a természeteset minél jobban megközelítő állapotban tartása érdekében is egyre növekszik a mélyépítési, kiváltképpen a vizépitési munkák meny nyisége. Az iparosítás gazdasági oka tulajdonképpen az, hogy a technika fejlődésével az emberimunka termelékenysége egyre növekszik. A munkaerő mind értékesebb lesz, jobban kell vele takarékoskodni. Állandóan keresni kell a leggazdaságosabb felhasználásának a lehetőségeit, módszereit, technikai és szervezési téren egyaránt. Ez az iparosítás legfontosabb törekvése. A termelőapparátus igen nagy méreteket ért el. Megnőtt a tőkeigény. Ezért és a gyorsan változó technológiák miatt meggyorsult az amortizáció. Ez arra kényszeríti a termelőt, hogy maximálisan használja ki a termelőeszközeit. A gazdasági okok között végül meg kell emliteni a termelési módok gazdasági alaptörvényeit is, mint legfontosabb társadalmi hajtóerőt. A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye: Minél nagyobb tömegű értéktöbblet létrehozása a tőkés részére a bérmunka növekvő kizsákmányolása, a technika fejlesztése és a termelés bővitése utján. A tőkés célja tehát, hogy minimális előlegezett tőkével maxi mális termékhozamot, illetve maximális profitot érjen el. A szocializmus gazdasági alaptörvénye: Az egész társadalom állandó növekvő szükségleteinek leg teljesebb kielégítése a szocialista termelésnek a technika állandó fejlesztése alapján történő szakadatlan növelése és tökéletesitése utján. A két gazdasági alaptörvény céljában és a társadalomhoz való viszonyában különbözik. Technikai és termelés-szervezési téren mind a kettő a termelés bővítését, az eszközök jobb kihasználását, a technika fejlesztését és a munka termelékenységét tekinti a megoldásnak. Ezért van az, hogy mind a szocialista, mind a kapitalista termelési mód ugyanazt a termelésfejlesztési módszert találja a leghatékonyabbnak, az iparosítást. 16
