Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.3 A vízfolyások hordalékszállítására vonatkozó klasszikus tételek
közelíti. A turbulens hordalékszállítás tételeit tekinthetjük a legklasszikusabb elméletnek. De ennek az elméletnek is vannak számottevő hiányosságai. Ezeknek kiküszöbölésére számos újszerűnek mondható elgondolást vezettek be. Egyik ilyen közismert elmélet az ún. gravitációs elmélet, illetőleg annak módosított formája, amelynél a hordalékos vizet két részre, folyékony és szilárd fázisra bontva végzik a vizsgálatot. Újabb elgondolás, hogy a mozgó hordalékos vízre bevezetik a pulzációs energia- mérleg egyenleteket. 6°. A lebegtetve szállított hordalék mennyisége. A lebegtetve szállított hordalék túlnyomó része kimosott hordalék, vagyis igen finomszemcséjű anyag, amelyet a vízfolyások mindig képesek szállítani. így a vízfolyás hidraulikai tényezőitől többnyire független a lebegtetett hordalékszállítás. Általánosan elfogadott megállapítás, hogy a lebegtetett hordalékszállítást csaknem kizárólagosan a vízfolyásba jutott hordalékmennyiség, vagyis az ún, hordalékutánpótlás határozza meg. A lebegtetett hordalékmennyiség és a hidraulikai tényezők között nem lévén ok és okozati összefüggés, elvileg kapcsolat sem határozható meg köztük. A hordalékutánpótlás mértékét a vízgyűjtőterület sajátságai és a klimatikus viszonyok, gyűjtőnevén az ún. hidrológiai tényezők szabják meg. így a lebegtetett hordalékszállítást is ezeknek a függvényében lehetne elméletileg meghatározni. Ha figyelembe vesszük, hogy a folyók vízjárását, vagyis a vízhozamok és sebességek kialakulását is végső fokon a hidrológiai tényezők (a vízgyűjtőterület kiterjedése és alakja, valamint a csapadékmennyiség és eloszlás) alakítják ki, kézenfekvő a gondolat, hogy a lebegtetett hordalékszállítást is a vízhozammal és a vízsebességgel való szimptomatikus kapcsolatokkal fejezzük ki. Ezek a szimptomatikus kapcsolatok nyilván valószínűségelméleti (sztochasztikus) kapcsolatok lesznek, mivel a hordalékszállítás még sok figyelembe nem vehető tényezőtől is függ. A lebegtetett hordalékszállítást elvileg csakis ilyen szimptomatikus kapcsolatokkal lehet meghatározni. Ezek mindig csak egy-egy folyóra, vagy folyószakaszra érvényesek. A teljes lebegtetett hordalékmennyiséget azonban sok esetben mégsem lehet a vízhozammal vagy a vízsebességgel való összefüggés alapján meghatározni. A kérdés a lebegtetve szállított hordalék szemnagyságával függ össze. Nyilvánvaló, hogy bizonyos szemnagyságnál finomabb hordaléknál a vízhozamok és a vízsebességek, vagyis a hidraulikai tényezők jelentősége lényegesen kisebb, mint durvább szemű hordalék esetén. Ha a vízgyűjtőterületről, vagy a mederfenékből nagy mennyiségben kerül a vízfolyásba igen finomszemű hordalék, a folyó azt minden különösebb feltétel nélkül szállítja. Ezért a teljes hordaléksúlyhoz viszonyítva túlságosan nagy mennyiségben szállított finomszemű lebegtetett hordalék esetén a vízhozamokkal és a vízsebességgel való szimptomatikus kapcsolatok érvényessége megszűnik. « A Colorado folyón végzett hordalékmérések eredményei például azt mutatják, hogy a 0,01 mm-nál durvább, lebegtetett hordalékrészek súlya arányos a vízhozam bizonyos hatványával, az ennél finomabb szemnagyságtöredék súlya azonban 7 Bogárdi: Vízfolyások 97
