Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.3 A vízfolyások hordalékszállítására vonatkozó klasszikus tételek
már nem. Az is beigazolódott, hogy a teljes lebegtetett hordaléksúly is független a vízhozamtól. A vizsgálatokat Lane, E. W. és Shulits, S. végezték. Megállapításaik szerint tehát 0,01 mm a számításba jöhető' szemnagysághatár. Hasonló megállapításra jutott Johnson, J. W. is. Szerinte a 0,05 mm-nél nagyobb szemnagyságú hordaléksúly arányos a vízhozammal. A magyarországi vízfolyások általában finomszemű hordalékot szállítanak, amelyben azonban a 0,01 mm-nél kisebb szemnagyságtöredékek súlyszázaléka kevés. Ennek következtében a magyar folyóknál csaknem kivétel nélkül sikerült a vízhozamokkal és vízsebességekkel való kapcsolatok meghatározása. Ezekre a következőkben részletesen is kitérünk. A lebegtetett hordalékszállítás meghatározásának másik módszere a természetben végzett mérés. Az ún. vízmintavevőkkel mérjük a hordaléktöménységet, éspedig több függélyben, sőt a függély több pontjában is. Az ilyen nagyszámú mintavétel néha elkerülhető, ha előzetes vizsgálatok alapján egy-két reprezentatívnak tekinthető töménység értékéből valamilyen törvényszerűség szerint számíthatjuk a közepes hordaléktöménységet. Ha egy szelvényben ismerjük a közepes hordaléktöménységet és a vízhozamot, a két érték szorzata már megadja az időegység alatt szállított hordaléksúlyt. Az irodalomban több olyan összefüggést ismerünk, amelynél a közepes töménység segítségével számítható a lebegtetve szállított hordaléksúly. A közepes hordaléktöménységet kifejező képletek használatához is mindig legalább egy töménységértéket ismernünk kell. A közepes hordaléktöménység, illetőleg a lebegtetett hordalékszállítás meghatározására a következőkben részletesen is kitérünk. 1.1.3.3. A hordalékmozgásra vonatkozó kutatások. Bár a folyók hordalékszállításával már viszonylag régóta foglalkoznak, számottevő előrehaladás ezen a téren csak a legújabb időkben következett be. A hordalékmozgás jelenségének ma már számos fizikai, morfológiai és hidrológiai vonatkozását ismerjük. A nagy fejlődés és az ennek során elért eredmények ellenére a hordalékmozgással kapcsolatos valamennyi kérdés tisztázásától és megoldásáról azonban még távol vagyunk. A hordalékmozgás elméletének történeti fejlődését teljes részletességgel igen nenez lenne áttekinteni. Mégis a fejlődés kiemelkedő mozzanatait a teljesség kedvéért röviden fel kell sorolnunk. A feljegyzések szerint a kínaiak voltak az elsők, akik a vízfolyások hordalékszállításával foglalkoztak. Pan, C. H. 1565—1591-ig, vagyis 27 éven keresztül tanulmányozta a Sárga-folyó szabályozási kérdéseit és vizsgálatairól 1590-ben 14 kötetes munkát adott közre. A kínaiak úttörő munkássága a vízfolyások hordalékszállításának vizsgálatában nem a véletlen következménye. A Sárga-folyó és a többi nagy kínai folyó, — mint az 1.1.1. fejezetben már láttuk, — hihetetlen meny- nyiségű hordalékot szállít árvíz idején. A roppant nagytömegű hordalék igen hátrányosan befolyásolja a hajózást és jelentősen megnöveli az amúgyis nagy árvízveszélyt, A kínaiak érdeklődése a hordalékszállítás iránt azóta is változatlanul 98
