Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.1 A magyar hordalékmérések és kutatások - 3.1.2 A magyar hordalékkutatások fejlődése
a Duna említett szakaszán. A kísérletek egyik célja a mozgó és álló hordalékszemcsék kopásának természetes körülmények közötti (in situ) tanulmányozása volt. Laboratóriumi és helyszíni mérések alapján sikerült új összefüggést levezetni a szakaszosan mozgó görgetett hordalék átmérőjének csökkenésére, és a görgetett hordalék haladási sebességének nagyságára vonatkozóan. A helyszíni vizsgálatokhoz különleges mérőhajó épült, mely a fenék közelébe süllyesztett sugárzásmérőkkel mintavétel nélkül jelzi a radioaktív kavicsok pillanatnyi helyzetét és energiaspektrumok egyidejű mérésével lehetővé teszi azok nagyság szerinti azonosítását is. A vizsgálatok jelenleg is folynak a jelzett kavicsszemek állás- és mozgásidejének szétválasztására és pontosabb meghatározására. A VITUKI nicki folyószabályozási kísérleti telepén 1968-ban folytatódtak a lumineszcens jelzőanyagos vizsgálatok, részben a görgetett hordalék mozgási sebességének és a szemcsék alak szerinti osztályozódásának vizsgálatára, részben a nagyobb kavicszátonyok átrendeződésének és alakváltozásának tanulmányozására. A laboratóriumi hordalékhozam vizsgálatok elve alapján természetbeni mérések végzéséhez különféle eljárásokat dolgoztak ki, melyek a mederbe folyamatosan adagolt jelzőanyag elkeveredésének vagy a foltban mozgó jelzőanyag átlagos haladási sebességének megállapításán alapszanak. A Balaton feltöltődésének átfogó tanulmányozása során 1963 — 66 között radioaktív króm-üveg őrlemény segítségével vizsgálták a Zala által a tóba szállított finomhomok és iszap mozgását, elsősorban a Keszthelyi-öböl feliszapolódása szempontjából. Megállapították, hogy nincsen közvetlen iszapvándorlás a Zala- torkolat és Keszthely partjai között, azonban valószínűsíthető egy 5 — 6 km átmérőjű és az óramutató járásával ellenkező irányú lassú körirányú áramlás, mely közvetve szállítja a fenékiszapot az öböl más részeiről a keszthelyi partokhoz. A Balaton déli partja eróziójának vizsgálata során sikerrel alkalmaztak lumineszcens tulajdonságú üvegőrleményt, amely ezt a tulajdonságát gyakorlatilag sohasem veszti el, így igen lassú folyamatok több éven át tartó tanulmányozására alkalmas. A hordalékmozgás újabb irányzatai közé tartozik az a VITUKI hidraulikai laboratóriumában 1964 —65-ben végzett kísérletsorozat is, melynek során homokmederben kialakult dűnéket rögzítettek műgyantával történt bepermetezéssel. A kísérleti csatornában visszaállítva a dűnéket előidéző vízhozamot, a meder mozdíthatatlansága következtében megváltozott egyéb hidraulikai paraméterek (esés, vízmélység, sebesség) az energiának azzal a részével voltak kapcsolatba hozhatók, melyek az első változatban a hordalék mozgását előidézték. A hordalékmozgás elméletével, valamint a tapasztalati összefüggésekkel kapcsolatos magyar kutatások igen szerteágazók és a hordalékmozgásnak szinte minden területét érintik. A vizsgálatok eredményei közül, melyek talán a legjellemzőbbek a magyar kutatásokra, röviden, inkább csak címszavakban, az alábbiakat soroljuk fel. A hordalékmozgást fizikai jelenségnek tekintve ellenőrzik és vezetik le az elméleti kapcsolatokat. 704
