Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.2 A magyar hordalékkutatások eredményei - 3.2.1. A mérési adatok feldolgozása. Módszertani kérdések
A hordalékmozgás megindulását az állandó törvények helyett az ún. változó kritikus hordalék mozgató erőkkel és kritikus sebességekkel határozzák meg. A hordalékhozam összefüggéseket fizikai értelmezhetőségük alapján vizsgálták és rendszerezték. A hordalék kopására vonatkozóan új, kísérletekkel igazolt elméletet vezettek be, amely különválasztja az álló és mozgó szemek kopását. A lebegtetett hordalékmozgást új mérlegegyenletek segítségével fejezik ki. A különböző elméleteket összehasonlították a mérlegegyenletekkel. A vízfolyások ún. hidrológiai sajátságainak a hordalékmozgásra gyakorolt hatását elméletileg és mérési adatok alapján is vizsgálták. A hordalékszállítást kifejező tapasztalati kapcsolatokat hidraulikai feltételek bevezetésével ellenőrizték és vizsgálták. Új szemlélettel kísérleteztek a hordalékos vízfolyások hidraulikai hasonlóságának biztosítására. Felsorolásunk nem teljes, de a magyar hordalékkutatások részleteit az eddig tárgyalt fejezetekben megtalálja az olvasó. 3.2. A MAGYAR HORDALÉKKUTATÁSOK EREDMÉNYEI 3.2.1. A MÉRÉSI ADATOK FELDOLGOZÁSA. MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK A vízfolyások hordalékszállítására vonatkozó összefüggéseket általában a természetben végzett mérések adatai alapján határozzuk meg. Ilyen összefüggéseket a görgetett és a lebegtetett hordalékhozamnak, valamint a hordaléktöménységnek a vízhozamokkal és középsebességekkel való meghatározására vonatkozóan a 2.1.3. és a 2.1.4. fejezetben, a tapasztalati törvényszerűségek tárgyalásánál már ismertettünk. A kapcsolatokat, a mérési adatok különböző szempontok, módszerek alapján való feldolgozásának eredményeként kapjuk. A mérési adatok feldolgozása azonban nem egyértelmű feladat. Mivel tanulmányunkban rendkívül sokféle kapcsolat szerepel, szükségesnek látszik, hogy a mérési adatok feldolgozásának módját, a kapcsolatok levezetésénél követett módszereket és eljárásokat röviden összefoglaljuk. A hordalékhozamoknak a vízállásokkal, a vízhozamokkal és a sebességekkel való kapcsolatát általában grafikus úton, a legjobb kiegyenlítő egyenes berajzolásával határoztuk meg. Mivel ezek tulajdonképpen valószínűségelméleti kapcsolatok, kézenfekvő lenne korrelációszámítással való meghatározásuk. Ma a gépiszámítás korában ez valóban nem is okoz nehézséget, bár az így kapott összefüggéseket utólag nem lehet a vízfolyások hidraulikai sajátságaiból következő követelményekhez igazítani. Az is lényeges kérdés, hogy a grafikus kiegyenlítés és a korrelációszámítás között mutatkozik-e olyan mérvű eltérés, amely szükségessé tenné minden esetben az utóbbi módszer alkalmazását. 45 Bogárdi: Vízfolyások 705
