Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.4 Hordalékmozgás és folyószabályozás - 2.4.1 A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei

b) minden észlelésnél, minden kísérlet előtt és után meg kell határozni a mederanyag szemösszetételét, a középsebességet és a sebességek eloszlását,

c) a természetes vízfolyásokon és a csatornákon gyűjtött mennyiségi észleléseket a laboratóriumi kísérletekkel és az elméleti kutatásokkal egyenértékűnek kell tekinteni, különösen ha azok a természet vagy az ember által a vízfolyás rezsim- jében bekövetkező változásokra vonatkoznak.

d) szükséges a nemzetközi együttműködés, a tapasztalatok kicserélése és lehetőség szerint az adatoknak ugyanazon mértékegység-rendszerben való feldolgozása.

* * *

Végezetül ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy az ún. „regime-elmélet” eredményeit mindenképpen a hordalékmozgás általános törvényszerűségeinek figyelembevételével összhangban lehet csak hasznosítani.

2.4. HORDALÉKMOZGÁS ÉS FOLYÓSZABÁLYOZÁS

2.4.1. A KORSZERŰ FOLYÓSZABÁLYOZÁS ALAPELVEI ÉS MÓDSZEREI

A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei azzal az általános megállapítással vezethetők be, hogy a vízzel való gazdálkodás fokozatosan növekvő fontossága révén a folyószabályozással szemben támasztott követelményeket kiszélesítették és számos új igénnyel bővítették. Ezekkel a kérdésekkel Csoma J. igen részletesen foglalkozott. A részleteket illetően az irodalomban felsorolt tanulmányokra utalunk.

A folyószabályozás alapelveit és módszereit ma már oly módon kell kiválasztani, hogy azok a vízfolyások hordalékszállításán alapuljanak, mivel a meder kialakítása, változtatása a vízfolyások hordalékszállító-képességén keresztül valósul meg.

A folyószabályozás alapelveinek és módszereinek hidrológiai, hidraulikai és morfológiai vonatkozásainál igen fontos a folyószabályozás általános irányelveinek előzetes figyelembevétele. Az általános irányelveket szemléletesen mutatja a többcélú folyók szabályozása, amely a vízfolyás medrének kialakításánál a természeti adottságokat, elsősorban a vízgyűjtőterületet, a csapadék mennyiségét és eloszlását, az eróziós viszonyokat, a különböző mezőgazdasági, ipari és kommunális víz- használatokat mind figyelembe veszi.

Minden vízfolyás egyensúlyra törekvő rendszert alkot, ahol az egyes tényezők változása szükségszerűen maga után vonja a többi tényező változását is. A folyószabályozás — mint mesterséges beavatkozás — megbontja ezt az egyensúlyt. A folyó, a mesterséges beavatkozás után ismét jellegének megfelelő állapot kialakítására törekszik, miközben vagy megszünteti a mesterséges beavatkozás műveit és eredményeit, vagy pedig azok hatására új egyensúlyi állapotot alakít ki. A folyószabályozás elsődleges célja a folyómeder dinamikai állékonyságának létrehozása és az egyensúly megtartása. A vízfolyás hidraulikai jellemzői, továbbá a hordalék631