Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.3 A „regime elmélet” - 2.3.2 összefüggések a feltöltődés- és kimélyülésmentes csatornáknál
hogy a mederanyag a vízhozam szorzóállandóját befolyásolja, hatványkitevője azonban mind az öt típusnál azonos. Az Imperial Valley csatornarendszerére vonatkozó adatok (£) ismét arra utalnak hogy nagy hordaléktöménységek esetén ugyanahhoz a vízhozamhoz kisebb hidraulikus sugár tartozik. A 23.2—5. ábra az A keresztmetszeti terület és a Q vízhozam összefüggését mutatja. Az ábra szerint ha a meder és a partok anyaga finom homok illetőleg a partok anyaga kohéziós, az egyenlet használható a nedvesített terület és a vízhozam összefüggésénél. Ennél az ábránál is látható, hogy az Imperial Valley csatornáinál a nagy hordaléktöménységnek megfelelően ugyanahhoz a vízhozamhoz a többi csatornához képest kisebb nedvesített terület tartozik. A megállapodott medrű csatornák középsebességére vonatkozó összefüggéseket ugyancsak Simons és Albertson vizsgálatai alapján már a 2.2.1. fejezetben részletesen ismertettük. A 2.2.1 — 6. ábrán az előzőkben említett csatornarendszerekre vonatkozó mérési adatok alapján SiMONSék a középsebesség számítására különböző mederanyagok esetére numerikus összefüggéseket is meghatároztak. Ugyancsak a 2.2.1. fejezetben az alluviális vízfolyások érdességére vonatkozó vizsgálatok, bár nem kifejezetten megállapodott medrű csatornákra vonatkoznak, tájékoztatást nyújtanak az alluviális megállapodott medrek érdességi viszonyait illetően is. Kiegészítésképpen az alluviális vízfolyások tárgyalásánál bemutatott 2.2.1 — 11. ábrám hívjuk fel a figyelmet, amely adott vízmélységnél a középsebesség és az esés összefüggését tünteti fel. Bár az ábra laboratóriumi mérési adatok alapján készült, és így tulajdonképpen nem vonatkoztatható mesterséges csatornákra, mégis kitűnik, hogy a mederállapot a vízfelszín esését és a csúsztató sebességet is nagymértékben befolyásolja. Simons és Albertson azt is megállapítják, hogy a megállapodott meder a csatorna medrének anyagához hasonló hordalékból 0,5 kp/m3-nél többet nem szállíthat. Viszont az igen finom szemcséjű ún. kimosott hordalékszállításnál a hordaléktöménység a 3 kp/m3-t is elérheti anélkül, hogy az hatással lenne a meder megállapodottságára. SiMONsék javasolják, hogy a jövő kutatásainál a mederanyag milyenségét és annak ülepedési sebességét feltétlenül figyelembe kell majd venni. Összefoglalva megállapítható, hogy a megállapodott mederre vonatkozó összefüggéseket csakis olyan csatornák tervezéséhez célszerű felhasználni, amelyeknél a körülmények megegyeznek az alapulvett csatornarendszerével. A hordalékszállítás jelentősége kétségkívül beigazolódott, bár ma még adatok hiányában szabatosan nem lehet figyelembe venni. 629 míg durva, laza anyag esetén az
