Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai
csak kivételesen fordul elő szabad vízleeresztés, a víztározó feliszapolódását tekintve az előbb említett előnyökre már nem számíthatunk. A folyócsatornázásokkal kapcsolatos hordalékproblémák legnehezebb része a várható feliszapolódások mértékének meghatározása. Megnehezíti ezt a feladatot az a körülmény, hogy ez ideig a víztározók feliszapolódásának észlelésére és mérésére vonatkozóan a kutatók között még nem alakult ki egységes és határozott vélemény. Ennek következtében a rendelkezésre álló adatok, amelyeket az egyes víztározók feliszapolódásának vizsgálata révén gyűjtöttek, eléggé szerteágazók és gyakran az egyes kutatók szubjektivitásával terheltek. A legújabb időkben azonban ezen a téren már bizonyos javulást tapasztalhatunk. Ha nem is általánosságban, de a legjobban érdekelt országokban már megkezdték a víztározók feliszapolódásának észlelésére és mérésére vonatkozó módszerek egységesítését. Mivel pedig a feladat megoldása, a várható feliszapolódások mértékének meghatározása elsősorban a már megépült víztározók feltöltődésére vonatkozó tapasztalatok alapján történik, az egységes és célravezető észlelési és mérési módszerek rendkívül lényegesek. Természetesen a víztározók feliszapolódásának észlelése és mérése nemcsak a fent említett szempontból fontos. Az egyes víztározók feliszapolódására vonatkozó észlelések hasznosak: 1. A kérdéses víztározó jövőbeli feltöltődésének, valamint az ebből származó károk megállapításának és 2. a kérdéses tározó térfogatgörbéjének időszakos módosítása szempontjából; 3. a vizsgált vízfolyáson végzett hordalékmérések alapján a vízgyűjtőterületen való hordalékképződés mértékének megállapításánál és a vízgyűjtőterület, valamint a klimatikus tényezőknek a hordalékképződésre gyakorolt hatásának tanulmányozásánál, végül 4. ugyanannál a vízgyűjtőterületnél különböző vízimunkálatok hordalékfeladatainak megoldásánál. Az üzemben levő víztározók feliszapolódásának észlelésénél és mérésénél a legfontosabb feladat a víztározóban összegyűlt, lerakodott hordalék térfogatának megállapítása. Természetesen lényeges az eredeti tározótérfogat ismerete is. A víztározóban lerakodott hordalék térfogatának megállapítását az 1.1.5.2. fejezet 4° pontjában ismertettük már. A várható feltöltődéseket már a víztározó tervezésénél célszerű ismerni. Bár a megépült víztározók feltöltődésének észlelése — mint már felsoroltuk — igen lényeges, de a kérdéses víztározó szempontjából már csak a bekövetkezett tények rögzítését jelenti. Már a tervezésnél kellene ismernünk a várható feltöltődéseket, mert csak ily módon lehet azt a tározó üzeménél, a szerkezeti részleteknél stb. figyelembe venni. Sok esetben — ha előre ismerték volna a később bekövetkező nagymérvű feltöltődéseket — a művet talán meg sem építették volna. Különösen áll ez sok régebben épült és ma már teljesen feltöltődött víztározóra. A várható feltöltődések pontos meghatározására ma még nem áll rendelkezésre megbízható módszer. Mégis az elmúlt évtizedekben ezen a téren is nagy a fejlődés. 566
