Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői

1.1.2-7. TÁBLÁZAT

A t hőmérsékletű víz abszolút viszkozitása (ji,) a 20 °C-ú víz viszkozitásához (p20) viszonyítva

Vízhőmérséklet

°C

ßt

ßio

Vízhőmérséklet

°C

ßt ß to

Vízhőmérséklet

°C

ßt

ß 20

Vízhőmérséklet

°C

ßt

ßto

0

1,79

íi

1,28

22

0,960

33

0,752

í

1,74

12

1,24

23

0,940

34

0,737

2

1,68

13

1,21

24

0,917

35

0,723

3

1,62

14

1,17

25

0,894

36

0,708

4

1,56

15

1,14

26

0,875

37

0,694

5

1,52

16

1,11

27

0,856

38

0,681

6

1,48

17

1,08

28

0,838

39

0,669

7

1,43

18

1,06

29

0,820

40

0,656

8

1,39

19

1,03

30

0,801

41

0,643

9

1,35

20

1,00

31

0,785

42

0,631

10

1,31

21

0,982

32

0,769

43

0,601

Mivel (t2o = 1,024 • 10 -5 [pscm-*], az abszolút viszkozitás együtthatóját tetszés szerinti hőfoknál úgy kapjuk’ hogy a Mí/hio arányt megszorozzuk (1,024 • 10 -s)-nel.

A folyadékban mozgó gömb alakú részecskékre ható áramlási ellenállást általánosságban Newton alapvető' összefüggéséből határozhatjuk meg.

Ha a p [ps/cm4] sűrűségű, és p [ps/cm2] viszkozitású folyadékban d [cm] átmérőjű gömb, cd [cm/s] állandó ülepedési sebességgel ülepszik, és E [p] jelöli az áramlási ellenállást, akkor az ülepedést mint fizikai jelenséget az előzőkben felsorolt öt független fizikai mennyiség jellemzi, vagyis fennáll az

F(E, ft), d, p, p) = 0

(1.1.2-20)

kapcsolat, illetőleg az a>-, d- és p-t tekintve alapmennyiségnek, és bevezetve az így kiadódó két független dimenzió nélküli csoportot, az

I E (odp'

(ft)2 d2 p p :

= 0

összefüggés. A fenti kifejezést az áramlási ellenállásra megoldva;

E — a>2 d2 p F2

i^l = co2d2pF2(Re)

d

(1.1.2-21)

(1.1.2-22)

codp

mivel ■■ ~r tulajdonképpen a hordalék ülepedési sebesség Reynolds-számát d

jelöli.

57