Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai

A lebegtetve és a görgetve szállított hordaléksúlyok arányának számításához hasonlóan a teljes hordaléksúly, vagyis a teljes hordalékhozam meghatározását is célszerűen a vízállásokkal vagy a vízhozamokkal való kapcsolatok alapján végezhetjük el.

2.1.6. FOLYAMI TÁROZÓK FELTÖLTŐDÉSE

2.1.6.1. A folyócsatornázás hatása a hordalékszállításra. A folyócsatornázás újabban a folyószabályozás egyik gyakran alkalmazott eljárása. A folyócsatornázás sok szempontból eló'nyösen oldja meg a folyószabályozás feladatait. A duzzasztóművek beépítése ugyanis biztosítja a hajózási mélységeket és a szélsőséges vízszint- ingadozások megszüntetése révén a partszaggatások és mederelfajulások veszélyét is csökkenti. A folyócsatornázás — a folyószabályozás feladatainak megoldása mellett — sok járulékos előnnyel is jár, mivel a duzzasztóművek rendszerint lehetővé teszik a vízierő kihasználását és a legkülönbözőbb vízhasználatoknál az olcsó gravitációs vízkivételt. Tulajdonképpen a legtöbb esetben éppen a vízienergia kihasználása és a gravitációs vizkivétel biztosítása a főcél a folyó csatornázásánál.

Folyócsatornázásnál duzzasztóműveket építünk és így nyilvánvalóan megváltoztatjuk a folyó hidraulikai tényezői között fennálló egyensúlyi helyzetet és ezzel egyidejűleg a hordalékviszonyok egyensúlyát is. A folyócsatornázás nagymérvű és különleges beavatkozás a természetes vízfolyások életébe. A beépitett duzzasztóművek — a duzzasztás nagyságától függően — kisebb vagy nagyobb mértékben, de erőszakos módon, minden átmenet nélkül megváltoztatják az esésviszonyokat, a vízmélységeket és ezzel kapcsolatban a vízsebességek eloszlását is. Ezeknek a változásoknak eredményeképpen azután még további változások következnek be, miáltal megszűnik a hidraulikai tényezők összhangja. A változások mind a duzzasztómű alatti, mind a felette levő folyószakaszra is kiterjednek. Gyakorlatilag a változások természetesen mind felfelé, mind lefelé csak bizonyos szakaszon jelentkeznek számottevő mértékben.

Nyilvánvalóan másirányú változások következnek be a duzzasztómű feletti, és ismét mások a duzzasztómű alatti szakaszon. A duzzasztómű felett a kisebb esés és lecsökkent sebességek következtében a hordalék egy része leülepszik. A duzzasztómű felett tehát feltöltődések várhatók, amelyeknek megállapítása nemcsak a tározótér csökkenése és így a duzzasztómű élettartamának szempontjából fontos, hanem a hajózást is nagyon közelről érinti. Túlzott mérvű feliszapolódás esetén ugyanis a megkívánt mélységek a lerakodott hordalék révén könnyen lecsökkennek és ezáltal akadályozhatják a hajózást.

A duzzasztógát feletti hordaléklerakódások következtében a duzzasztóművön át viszonylag tisztább, kevesebb hordalékot szállító víz jut az alsó szakaszra. A hordaléktól részben megszabadított víz fölös energiáját a legkisebb ellenállás irányában fogja elhasználni, ami azt jelenti, hogy medrét mélyíti, vagyis a mederanyagból azokat a finom szemnagyságtöredékeket, amelyek szállítóképességének megfelelnek, kimossa és lefelé szállítja. A duzzasztóművek alatt tehát kimélyüléseket várhatunk, amelyek a meder elfajulását is eredményezhetik. Célszerű, ha a hor557