Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai

dése esetén a GJGB arány mindenképpen növekszik. Aszerint azonban, hogy a pozitív hatványkitevő-különbség egynél nagyobb vagy kisebb szám, más és más lesz a GJGb arány növekedésének mértéke.

Ha a hatványkitevők különbsége egynél nagyobb pozitív szám, akkor a vízállás, a vízhozam, illetőleg a vízsebesség növekedésével az egyszerű arányosságnál nagyobb mértékben növekszik a GJGB arány, vagyis a görgetett hordalékszállításhoz képest aránytalanul nagyobb mértékben nő a lebegtetett hordalékszállítás. Ez az eset fordul elő például Dunaremeténél, ahol tehát a vízállás, a vízhozam és a vízsebesség növekedésével hatványozott mértékben növekszik a lebegtetett hordalékszállítás. Dunaremeténél ez a körülmény azzal magyarázható, hogy amíg a görgetett hordalékszállítás az alacsonyabb vízállásoknál és vízhozamoknál, illetőleg vízsebességeknél ;s számottevő, a lebegtetett hordalékszállítás csak a viszonylag magasabb vizeknél jelentékeny.

Ha a hatványkitevők különbsége pozitív, de egynél kisebb szám, akkor a hidraulikai tényezők (vízállás, vízhozam és sebesség) növekedése esetén a GJGB viszony az egyszerű arányosságnál kisebb mértékben növekszik. Ez az eset fordul elő például Szegednél, ha a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok arányát a vízállásokkal való kapcsolatok alapján vesszük figyelembe. Szegednél tehát növekvő vízállásoknál a vízállás növekedésének egyszerű arányához viszonyítva kisebb mértékű lesz az arányszám növekedése.

Ha a hatványkitevők különbsége, vagyis a (g — gj), (j — yj), illetőleg (ß — ßx) negatív szám, akkor a vízállás, a vízhozam, illetőleg a vízsebesség növekedésével a GJGb arány mindenképpen csökken. Aszerint azonban, hogy a negatív hatványkitevő-különbség egynél nagyobb vagy kisebb szám, más és más lesz a GJGB arány csökkenésének mértéke.

Ha a hatványkitevők különbsége egynél nagyobb negatív szám, akkor a hidraulikai tényezők növekedésével az egyszerű arányosságnál nagyobb mértékben csökken a GJGB arány, vagyis a lebegtetett hordalékszállításhoz képest aránytalanul nagyobb mértékben nő a görgetett hordalékszállítás. Ilyen egynél nagyobb negatív kitevőt találunk Nagyhajósnál, ami azt jelenti, hogy ennél a mérőállomásnál a hidraulikai elemek növekedésével az arányszám az egyszerű arányosságnál nagyobb mértékben csökken, vagy ami ugyanezt jelenti, a lebegtetett hordalékszállításhoz képest a görgetett hordalékszállítás hatványozott mértékben megnő.

Ha a hatványkitevők különbsége egynél kisebb negatív szám, akkor a hidraulikai tényezők növekedése esetén a GJGB viszony a hidraulikai tényezők növekedésének megfelelő egyszerű arányosságnál kisebb mértékben fog csökkenni, vagyis a görgetett hordalékszállítás a lebegtetett hordalékszállításhoz viszonyítva, az egyszerű arányosságnál kisebb mértékben fog növekedni.

A 2.1.5—1. táblázatból első rátekintésre kitűnik, hogy több állomásnál a vízállásokra, a vízhozamokra és sebességekre vonatkozó hatványkitevők különbségei, előjelüket tekintve, ugyanazt az állomást véve különbözők. Ez a körülmény ellentmondásnak látszik, mert hiszen az előjelváltozás például a vízállásra és a vízhozamra vonatkozó hatványkitevők különbségeinél azt jelenti, hogy más irányú változást idéz elő a vízállásnövekedés, mint a vízhozamnövekedés. Ez pedig hid550