Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői
a különbség csak annyi, hogy a szemnagyságok logaritmikus léptékben vannak ábrázolva. A természetes hordalékanyag szemösszetételi görbéje ezzel az ábrázolással már gyakrabban helyettesíthető egyenessel. Ha a szemösszetételi görbe valóban egyenessel ábrázolható, a d50 egyenlő lesz a geometriai közepes átmérő- vel, amelyet — mivel azonos sajátságú az átlagos szemátmérővel — ugyancsak dg-ve 1 jelöljük. A geometriai szórás a összefüggésből számítható. Érdekes, hogy a kis ag érték általában a kis dg értékeknél jelentkeznek, éspedig igen gyakran nagy folyóknál. Durva hordalékanyagnál, amikor tehát dg aránylag nagy, a ag geometriai szórás is viszonylag nagyobb. Az 1.1.2 —8. ábrán a Duna folyó medrei szelvényéből származó lebegtetett hordalék szemösszetételét mutatjuk be logaritmikus valószínűségi ábrázolásban. Az ábrán a szemösszetételi görbe nem egyenes, sőt még a 84,1 és 15,9% közötti szakasz sem egyenes. Otto, G. H., aki a szemösszetételi görbének logaritmikus valószínűségi léptékben való ábrázolásával behatóan foglalkozott, kimutatta, hogy ebben az esetben a 84,1% és a 15,9%-os értéket összekötő vonal metszi ki az 50%os vonalnál a dg geometriai közepes szemátmérőt. 1.1.2—8. ábra. Dunai lebegtetett hordalékanyag szemösszetételi görbéje logaritmikus valószínűségi ábrázolásban 43
