Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői
1.1.2—7. ábra. Dunai lebegtetett hordalékanyag szemösszetételi görbéje aritmetikus valószínűségi ábrázolásban Itt említjük meg, hogy a hordalékmozgás elméleti vizsgálata során sokféle szemátmérő alkalmazásával találkozunk. így például Einstein a c/35-t, Meyer- Peter a d9n-t használja, vagyis azt a szemnagyságot, amelynél 35, illetőleg 90 súlyszázalék finomabb anyag fordul elő. Ha a szemcsék összetétele normális eloszlású, jól használható az aritmetikus valószínűségi lépték. A normális elosztású hordalék ilyen léptékben egyenessel ábrázolható. Aritmetikus valószínűségi ábrázolásnál az átlagos szemátmérő közvetlenül leolvasható az 50% valószínűségnél, hasonlóképpen a a szórás is meghatározható a a — ds41 — í/50 = í/50 — t^i3,9 (1.1.2—11) összefüggésből, ahol a, d50 és dí5 9 azokat a szemnagyságokat jelenti, amelyeknél a hordalékanyag 84,1%, 50% és 15,9%-a finomabb. Az aritmetikus valószínűségi léptékben azonban csak nagyon ritkán lehet a természetes hordalékanyagot ábrázolni, mivel az a legritkább esetben követi a normális eloszlás törvényét. Az 1.1.2—7. ábrán példaképpen felraktuk aritmetikus valószínűségi léptékben az előbbiekben vizsgált medvei lebegtetett hordalékot. Látható, hogy a szemösszetételi görbe semmiképpen sem ábrázolható egyenessel. A szemösszetételi görbe ábrázolásához újabban a logaritmikus valószínűségi léptéket alkalmazzák. Ez hasonló az aritmetikus valószínűségi ábrázoláshoz, 42
